2018.04.01. 06:50
Őrzik a szokásokat: locsolkodnak és megszentelik az ételeket
A húsvét az ünnepi asztal kínálatában elsősorban a kalácsról, a főtt tojásról, a füstölt sonkáról és a kolbászról szól megyénkben, de ahogy Ando György békéscsabai néprajzkutató fogalmazott, a hagyományokat is felelevenítik, őrzik.
– Nagyszombaton – idén március 31-én – véget ér a 40 napos böjt, és egykoron ilyenkor újra megszólaltak mindenhol a harangok – ecsetelte Ando György. – A régi szokásokat tekintve a legjelentősebb eseménye a nagyszombatnak a víz-, illetve tűzszentelés volt.
Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtották meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.
Húsvét vasárnapján a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem lehetett sepregetni, főzni és mosni sem.
– A húsvéti szertartásokhoz tartozik az ételszentelés szokása – hangsúlyozta a békéscsabai néprajzkutató. – A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak nekik. Az ünnepi asztal ételeinek morzsáiból vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.
A locsolkodó gyermekeket – de sok helyen a felnőtt férfiakat is – a lányok, asszonyok csokitojással, csokinyúllal ajándékozták meg, és így tesznek manapság is. A csoki kifejezés egyre helytállóbb, ugyanis Békés megyei gyártók szerint jobban keresik az igazi csokoládéból készült termékeket, mint a korábban az ára miatt népszerűbb ét- és tejbevonómasszából gyártott édességeket. Valódi csokiból készült tojásoknál is érdemes megnézni a kakaótartalmat, és ennek, valamint az árnak az alapján dönteni.
