Nincsenek halálutak Békés megyében, csak veszélyes részek

A megyei rendőr-főkapitányság sajtószolgálatán megkeresésünkre elmondták, Békésben olyan útszakasz, amelyet halálútnak lehetne nevezni, nincs. A települések között ugyanakkor több olyan található, ahol 2017-ben két halálos baleset is történt. Vargáné Szombati Andreával, a főkapitányság sajtószóvivőjével baleseti szempontból térképeztük fel a megyét.

Nyemcsok László

Kunszentmárton, 2017. december 4. Összeroncsolódott személyautó és mentõhelikopterek a 44-es út 53-as kilométerénél Kunszentmárton külterületén 2017. december 4-én. A jármû összeütközött egy másik autóval, a balesetben egy ember meghalt. MTI Fotó: Donka Ferenc

Gyulán, Békéscsabán és Dobozon is két-két szerencsétlenség történt tavaly, kétharmaduk lakott területen kívül. Vargáné Szombati Andrea közölte, a múlt évben Orosházán 3 halálos baleset történt, ezek közül egy a település lakott területén. Tavaly Kondoroson több mint kétszeresére, az előző évi négyről kilencre emelkedett a személysérüléssel járó balesetek száma.

A nap mint nap jelentős forgalommal leterhelt 44-es az egyik legveszélyesebb út a balesetek szempontjából Fotó: MTI-Archív

– Gyulán is mintegy 36 százalékkal nőtt a sérüléses esetek száma – hangsúlyozta Vargáné Szombati Andrea. – Kedvező változás, hogy Vésztőn és Mezőkovácsházán ugyanakkor felére mérséklődött a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma.

Békés megyében 2017-ben szinte ugyanannyi baleset történt állami úton, mint önkormányzati fenntartású úton. A főutakon a 46-oson következett be a legkevesebb baleset. A 44-es és a 47-es főutaknál az utóbbin néggyel kevesebb személysérüléses baleset történt annak ellenére, hogy a 47-es Békés megyei szakasza a hosszabb. A 47-esen nem volt halálos közlekedési baleset, a 44-esen két tragédia történt.

Összességében a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek mintegy 66 százaléka történt belterületen. Figyelmet érdemel, hogy számában és az összes balesethez viszonyítottan arányaiban is emelkedett a számozott útjaink külterületi szakaszain bekövetkezett szerencsétlen találkozások száma. A halálos balesetek több mint háromnegyede külterületi útszakaszon történt.

– A külterületi balesetek több mint felénél a sebesség helytelen megválasztása, abszolút vagy relatív gyorshajtás volt az ok – ecsetelte a sajtószóvivő. – Tehát a balesetek okozói vagy túllépték az adott útszakaszon megengedett sebességet, vagy nem mentek ennél gyorsabban, de nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel hajtottak. A baleseti okok között az első a gyorshajtás volt, az elsőbbségadási szabályok megszegése a másik helyen állt, míg a szabálytalan kanyarodás számított a harmadik legfőbb baleseti oknak.

Az adatokból kiolvasható, hogy egyenes útszakaszokon 61-gyel több baleset történt, mint kereszteződésekben. Pénteki napokon több mint kétszer annyi (109) személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset következett be, mint a vasárnapi napokon, mely alig hárommal haladta meg az ötvenet.

A gyorshajtás a legfőbb ok
Az elmúlt évben az Alföldön futó 4-es úton – melyet megyénkből is sokan használnak – 13 halálos szerencsétlenség következett be. Faragó Kálmán gépjárművezető-szakoktató elmondta, mostanában meglepően sok baleset történt Elek térségében. A 44-esen és a 47-esen, ezek bizonyos kanyarokkal teli szakaszain is figyelni kell, be kell tartani a sebességet. Faragó Kálmán szólt arról, a balesetek túlnyomó többsége a gyorshajtás, az emberi figyelmetlenség miatt következik be. Fokozottan kell figyelni olyan utakon, ahol még nem járt a gépkocsivezető, és nem ismeri, hogy hol, milyen kanyarokkal, sebességcsökkentő útbeli tényezőkkel találkozhat.
A 78 kilométeres, Budapesttől Parassapusztáig futó, 2-es főút áll a toplista élén, ahol 2016-ban 5 halálos és 60 súlyos vagy könnyű sérüléssel járó balesetet regisztráltak. Ugyancsak veszélyes útvonal a Székesfehérvárról induló 8-as főút, ott 8 végzetes és 91, sérüléssel járó ütközés történt tavaly.