A név maga az ember: hogyan változtak névadási szokásaink

Míg a régi időkben leginkább babonák és hagyományok határozták meg a gyermekek nevének kiválasztását, addig napjainkra a névadási szokások radikálisan megváltoztak. A szülők a különlegességre és egyediségre törekednek, így lehet közöttünk egyre több Noel, Palmira vagy éppen Cintia. Cikkünk végén található mini kvízzel tegye próbára magát és tippelje meg, hogy fiú- vagy netán lánynévről van szó!

H. D.

Még nagyszüleink idejében is bevett szokás volt az, hogy a szülők olyan nevet adtak a csemetének, amilyen névnapon a gyermek született, de az sem volt ritka, hogy a nemrégiben elhunyt hozzátartozó iránti tiszteletből, kegyeletből annak nevét továbbörökítették. Ugyan már egyre kevésbé, de a férfiaknál még napjainkban is előforduló szokás a név apáról fiúra való öröklődése.

A szülők egyre inkább törekednek az egyediségre a névadás során.

Az elmúlt évtizedekben jelentős változások mentek végbe hazánk névadási szokásaiban. Még mindig igen szép számmal vannak jelen Katalinok, Máriák és Erzsébetek, azonban jellemzően ők az idősebb korosztály táborát erősítik, így szép lassan kikopnak társadalmunkból.

Míg Máriából a kétezres években 207 született, tíz évvel később már százzal kevesebb, és ez a szám azóta is folyamatosan csökken. Hasonlóan gyors népszerűségesésen ment keresztül a Katalin, Piroska, Ibolya, Márta, Magdolna, Ilona, és Erzsébet utónév is.

Utónév statisztika az előző évben születettek körében (2017)

Amíg fogynak a „klasszikus” utónevek, addig egyre nagyobb számban keresztelik a szülők gyermeküket Britni, Dzsesszika, Rikárdó vagy Nikolasz névre.

A szülők kreativitása nem ismer határokat, hiszen évente háromszázat is meghaladó új és cseppet sem hétköznapi névbejegyzés iránti kérelem érkezik a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez elbírálásra. Azonban ezen névötletek igen kis hányada felel meg csupán a kritériumoknak és válik anyakönyvezhetővé.

Nem reprezentatív, mini felmérésünkben utánajártunk, hogy megyénkben hogyan is alakultak az elmúlt évben a névadási szokások, azaz megfigyelhető-e Békésben is az országos tendencia. Különböző méretű és eltérő földrajzi elhelyezkedésű településekről kértünk erre vonatkozó adatokat.

A beérkezett listák alapján megállapítható, hogy megyénkben is divatosnak számít gyermekünket Fanni, Luca, Anna, Levente vagy éppen Bence névre keresztelni, ugyankkor a különleges utóneveknek sem vagyunk híján.

A 2017-es esztendőben született csöppségek között akad ugyanis olyan, akit – valószínűleg a hatalmas viking harcos után – Ragnarnak kereszteltek, de született tavaly Borsika, Dzsesszika, Dzsamal, Miron, Rikárdó, Zoárd, Anja és Kevin is.

Forrás: http://www.nyilvantarto.hu/hu/statisztikak

Illusztrációk: Shutterstock

Az anyakönyvezés szabályai
A Magyarországon élők névviselését törvény szabályozza, amely kimondja, ha a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA a központi anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről.
Ha magyar állampolgár olyan utónevet szeretne bejegyeztetni, amely nem található meg az MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján levő női és férfiutónevek listájában, akkor ezt a nevet hivatalos eljárásban a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságán kell kérvényeznie egy formanyomtatványon.
Az államtitkárság továbbítja a kérvényt az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez. Itt a nyelvész (névkutató, nyelvtörténész, pszicholingvista, szociolingvista) szakemberekből álló Utónévbizottság szakvéleményt készít a kérvényezett névről.
Az Utónévbizottság – kizárólag a hivatal megkeresésére – az alapelvek figyelembevételével készíti el szakvéleményét az egyes nevekről.