Jól érzik magukat a postaládákban a széncinegék

A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Sikerének hátterében többek között változatos, a klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat (törpedenevérek és énekesmadarak, elhullott nagyvadak tetemei, nagyobb ragadozómadár elejtett pocok zsákmánya) is tartalmazó tápláléklistája; szaporasága (évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel); valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe költözés képessége áll.

Utóbbira az egyik leggyakoribb példa a postaláda, de találták már fészket kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag furcsa, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz – tudtuk meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményéből.

A fészkelőhelyet kereső, majd a fészket építő madarak természetesen nem tudhatják, hogy a postaládát valójában napi szinten használjuk, és az ebbe dobált küldemények veszélyesek lehetnek a kotló madárra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt. A veszélyt a madarak azért sem érzékelhetik, mert a postás a járdán közlekedik – ahol a madarak megszokták az emberek jövés-menését – és a levelek, újságok, szóróanyagkötegek bedobása is csak másodpercek kérdése. A fészekanyagot hordó madarak gyakran nem is találkoznak a postással, a küldemények bedobása pedig olyan rövid ideig tart, ami nem jelent tényleges zavarást számukra.

Megkérdeztük a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságát, hogy Békés megyéből érkezett-e hozzájuk bejelentés arról, hogy széncinegék postaládákban építettek fészket, de Ezer Ádám ökoturisztikai ügyintéző hírportálunknak elmondta, hogy nem, eddig még senki nem jelzett ilyet a nemzeti park munkatársai felé.

– Ha Békés megyében valakivel megesett, hogy cinke fészkelt a postaládájába, megoldotta valahogy, de munkatársaim felé megkeresés nem történt. De ha valakinél mégis cinke fészkelne a postaládában, és nem akarja a költésüket megzavarni, akkor megoldás lehet a postaláda lezárása, természetesen úgy, hogy a felnőtt madaraknak hagynak bejáró nyílást. Alternatív megoldásként egy ideiglenes postaládát ki lehet mellé helyezni, amíg a fiókák ki nem repülnek. A kotlás 14 napig tart, míg a fiókák felnevelése kirepülésükig 20-22 napot vesz igénybe a széncinegéknél, így egy bő hónap türelemre van szükség, ha valakinek váratlan vendégek költöznek a postaládájába – tette hozzá Ezer Ádám.

Ahogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület írja, mesterséges odúkkal orvosolható a helyzet.

– Odúkihelyezéssel nemcsak megelőző céllal, de az követően is próbálkozhatunk, ha észrevettük a cinegék postaládába költözését. Ilyenkor mielőbb tegyük ki az odút közvetlenül a levélszekrény mellé, és ekkor még lehetőleg röpnyílással kifelé. Az átköltözés sikere érdekében az első néhány órára (ha szükséges, akár néhány napra) zárjuk le, tömjük be a postaláda nyílását, hogy a fészeképítés lázában égő madarak mielőbb a szomszédos odú arasznyira levő röpnyílását kezdjék el használni. Néhány nappal később, vagy a fészek megépültét követően, a kifelé néző röpnyílású odút nyugodtan befelé fordíthatjuk – a szülők percek alatt megtalálják és megszokják a más felé néző bejáratot – olvasható az egyesület honlapján.