Sártenger és kátyúk miatt panaszkodnak Békéscsabán

Csapadékos és enyhe időjárás esetén, így most, a hóolvadás napjaiban is áldatlan állapotok uralkodnak a Réti és a Gyümölcsös utcában a környékben élők szerint. Lapunknak elmondták, hogy javarészt saját költségből teszik rendbe az amúgy teljesen kátyús utat, hogy valamelyest járható legyen. A városházán megtudtuk: több mint száz burkolatlan út található Békéscsabán, főleg a város peremkerületeiben, a lehetőségekhez képest ügyelnek azok állapotára.

Licska Balázs

– Szlalomozni kell az olykor húsz-harminc centiméter mély kátyúk között – mondták a Réti és a Gyümölcsös utca környékén élők. Hozzátették, hogy bár a várostól olykor kapnak némi anyagot, hogy azzal tegyék rendbe az utat, ennél jelentősebb segítségre számítanának. Kiemelték: rendszerint saját pénzből rendelnek törmeléket, hogy járhatóvá tegyék a szerintük járhatatlan utat.

– Hivatalosan belterületnek számít, de olyan, mintha külterületen élnék, ide még a szórólapokat sem hozzák ki – folytatták. Mint elmondták, enyhe és csapadékos időjárásban hatalmas sártengerré változik a környék, a kocsikat nem lehet elégszer javíttatni. Bizonyos, háromméternyi területet leadtak a telkeikből, ami több százezer forintba került – sőt volt, aki addig nem is építkezhetett –, mert azt mondták nekik: csak akkor, illetve 65 százalékos beépítettség esetén lehet az utcában utat építeni.

– Száznyolc burkolatlan út található Békéscsaba belterületén, ez a belterületi utak 17 százalékát, tehát nagyjából hatodát jelenti. Ezen utcák jellemzően a város peremkerületein találhatóak, főleg azon területeken, amelyek egykor zártkertként funkcionáltak – mondták lapunk érdeklődésére a városházán. A városüzemeltetési osztályon megosztották: a Modern Városok Program keretében 2016-ban megkezdődött az utak építési engedélyterveinek elkészítése és engedélyeztetése, így a város 74 utca esetében engedélyes és kiviteli tervvel, 34 utca esetében engedélyes tervvel rendelkezik. Ez utóbbi utcák esetében problémát jelent az utca szélessége.

Hangsúlyozták: jogosak a lakossági igények, azonban az önkormányzat lehetőségei korlátozottak, hogy saját forrásból építsenek utakat, ezért igyekeznek pályázati forrásokat bevonni. Hozzátették, hogy a 41 kilométernyi 108 belterületi földút mellett az önkormányzat feladatai közé tartozik közel 400 kilométernyi külterületi földút, 56 kilométernyi kerékpárút, 194 kilométernyi szilárd burkolatú belterületi út, 14 kilométernyi szilárd burkolatú külterületi út és 351 kilométernyi járda fenntartása is.

– A földutak, szórt utak karbantartását a szokásosnál korábbi időpontra kell ütemezni, mivel a tél eddig javarészt fagymentes volt, ám így is csak időjárás függvényében lehet elvégezni a feladatokat. Az emelkedő költségek és az időközben megépülő újabb létesítmények miatt – arányaiban – évről évre egyre kevesebb forrás áll rendelkezésre a közlekedési létesítmények fenntartásra. Tavaly 39 millió forint jutott a 439 kilométernyi kül- és belterületi földút javítására – mondták érdeklődésünkre. Aláhúzták: a város valamennyi közlekedési létesítmény fenntartására kiemelt figyelmet fordít, de az anyagi lehetőségek korlátot szabnak a karbantartási és a felújítási munkálatoknak.

Társulásban is lehet utat építeni
Öt éve alkották meg azt a támogatási rendszert, amely alapján a lakossági társuláson alapuló út- és közműépítéseket az önkormányzat segítheti. Az elmúlt években négy-öt társulás élt ezzel a lehetőséggel, valamennyi – szilárd burkolatú út építésére vonatkozó – kérelmet támogatni tudták – mondták a városházán.
A város oldalán elérhető az az önkormányzati rendelet, ami a magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, támogatási rendszeréről, az érdekeltségi hozzájárulásról szól.
Létezik az önálló társulás, amikor a beruházás költségeit teljesen az érintetteknek kell biztosítaniuk. Ha az önkormányzat mint beruházó közreműködésével jön létre a társulás, akkor van olyan lehetőség, hogy részben lakossági hozzájárulásból, részben városi pénzből valósul meg a beruházás.
A támogatás igényléséhez pályázatot kell beadni. Ennek alapfeltétele, hogy a társulás tagjainak a becsült költség legalább 25 százalékát vállalniuk kell, valamint a társulásban részt kell vennie az érdekelt ingatlanok kétharmadának.