2018.03.24. 09:30
Majdnem elúszott Békéscsaba a hirtelen jött meleg miatt
Pontosan 130 évvel ezelőtt, március közepének egyik hajnalán harangok kongatására riadtak a csabaiak, akik tüzet nem látván nem tudták mire vélni a vészjósló hangokat. Mint kiderült, Csabára betört a tavaszi árvíz, ami annak volt köszönhető, hogy a rettentő hideg tél után olyan hirtelen felmelegedett a levegő, hogy a gyors olvadás a Körösökön hatalmas áradást okozott.
Gécs Béla tipográfus, helytörténeti kutató a Csabai bírók – csabai históriák című könyvében részletesen tárja fel az egykori eseményeket. Gécs Béla írásaiból kiderül, hogy 1888. március 12-én a Fehér-Körös Doboznál áttörte a gátat és elöntötte Gerlát, Pósteleket, Sikonyt, majd két nap múlva elérte a csabai Nagyrétet.
Pergett a vészdob városszerte, jöttek férfiak és asszonyok, akik talicskával, ásóval, kapával hányták a nyúlgátakat. Sokan a fenyegető ár ellen a nagytemplomban kaptak menedéket. Talpra állt a csabaiak apraja-nagyja és Sztaka Ernő mérnök irányításával hősiesen védekeztek az ár ellen. A veszedelem azonban egyre fokozódott, a helyzet kétségbeejtővé vált. A rohanó víz csakhamar elöntötte az akkor a gyulai országút végén lévő vásárteret, az ott álló bogárházak recsegve-ropogva omlottak össze, az emberek elkezdtek kimenekülni a városból. Szegedről is érkezett segítség. A víz azonban jött, jött, mint a veszedelem, és nemsokára elöntötte a ligetet és a Kórház utcát is. Az árvíz utolsó napjaiban a víz szintje elérte a 88,75 méter tengerszint feletti magasságot, míg a község legmagasabb pontja az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbének a szintje 88,64 méter volt. Szerencsére itt nem tört át az áradat, különben egész Csaba víz alá került volna.
A legdrámaibb állapot az Élővíz-csatorna Békés felé vezető részén alakult ki. De nagy küzdelem árán sikerült a hömpölygő vizet idejében megfékezni. A töltés azonban így is átszakadt, de nem itt, hanem jóval feljebb. A vizet Kisrét-Megyer irányába terelték, és Békéscsaba megmenekült az árvíztől. A legnagyobb kár a ligetet érte, ahol az árvíz a fák és virágok mellett elöntötte a vendéglőt és szabad strandfürdőt is, pallókkal, öltözőkkel együtt.
Kopjafa emlékeztet az árvízre
Gécs Béla kutatásaiból kiderül, az 1888-as árvíz elhárítására vészbizottság alakult a bíró, a főjegyző és a védekezést irányító Sztraka Ernő vezetésével. A tragikus helyzet hírére Baross Gábor „vasminiszter” mérnöki szakaszával személyesen jött a helyszínre segíteni. Csaba országgyűlési képviselője, dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök és Zelenyánszky György korábbi bíró személyes példamutatással és a legveszélyesebb helyeken megjelenve öntött reményt az ár ellen küzdőkbe. Békéscsaba a Békési út felőli Körös-partra hordott földhányásnak köszönhetően menekült meg. A Lencsési lakótelep legelején, az Ilosvai és a Corvin utca sarkán található a nagy csabai árvíz emlékére faragott kopjafa, melyet a tragikus esemény 100. évfordulóján 1988-ban állítottak fel. Tövében egy emlékkő is lapul, melyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a városvédő és városszépítő egyesülettel közösen a nagy csabai árvíz 110. évfordulójára emeltetett.