Köddé válhat az a cég, amelyik nincs fent a világhálón

Az általunk megkérdezett cégek mindegyike említett legalább egy internetes megjelenést. Akinek saját honlapja nem volt, az a közösségi oldalt hozta fel, sőt, több, weblappal rendelkező tulajdonos már inkább ezt a fajta ­online formát tette első helyre.

– Ez egy folyamatosan változó piac. Azt látom, hogy az új szereplők, már amikor feltűnnek, gondolkoznak az internetes jelenléten. Korábban ez nem volt jellemző, de ma már, ha egy új cég elindul, az első gondolatok közt ott van, hogy valamilyen weblapot létrehozzanak – mondta el ­lapunk megkeresésére a Docufox Szoftverfejlesztő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Horváth Ferenc a fentiekhez hozzátette, véleménye szerint az adott vállalkozás profiljától függ, hogy szükséges-e saját honlap, illetve attól, hogy az adott cég mit és milyen piacot szeretne lefedni a tevékenységével.

– Lehet ez például szolgáltatás vagy akár gyártás is. A ­lényeg, hogy milyen piacot céloz meg – emelte ki.

Elmondása alapján átlagban, és pár oldalas megjelenéssel számolva nagyságrendileg százezer forintos összeggel lehet kalkulálni egy weblap elkészítésekor.

Illusztráció: Shutterstock

– De nagyon sokszor találkozunk azzal, hogy látszólag egyszerűnek kell lenni, majd kiderül, hogy a háttérben olyan rendszert szükséges kiépíteni, ami egy viszonylag összetett szolgáltatást tud nyújtani. Ez pedig értelemszerűen módosítja az árat – árulta el a szakember.

Tapasztalata szerint korábban az asztali számítógépekre optimalizált oldalak voltak a jellemzők, amit ma is sokan kérnek, de rohamos léptékben növekszik a mobilos verziók száma.

– Nekünk a kezdetektől van saját honlapunk. Úgy gondoltuk, hogy ez az alap, kell lennie egy úgymond információs bázisnak, ahol a vevőink, az irántunk érdeklődők olvashatnak rólunk, az üzletről, és megtalálhatnak bennünket a világhálón – mondta Bánszki Dávid, az újkígyósi Yes Chef hamburgerező tulajdonosa.

Meglátása szerint komolyabbnak is tűnik az a cég, amelynek van egy, a kornak megfelelő weboldala. Ahogy fogalmazott, már az is elegendő­ lehet, ha a vállalkozás bemutatkozása és szolgáltatása jelenik meg a neten, csak legyen elérhető a cég online is.

– Úgy tapasztaljuk, a látogatók az információs oldalainkat nézik, hogy hol találnak meg minket, mi a történetünk, milyen ételeket tudnak fogyasztani, ha eljönnek hozzánk – tette hozzá.

A békéscsabai Jetty Choco­ csokimanufaktúra és cukrászda üzletvezetője is hasonló­ tapasztalatokról számolt be. ­Balogh Tamás lapunknak úgy nyilatkozott, a honlapjuk látogatói elsősorban azt nézik meg, hogy milyen édességeket, tortákat vásárolhatnak tőlük, illetve az elérhetőséget és a nyitvatartást tekintik meg a legtöbben.

– Nálunk a nyitvatartást és a kapcsolati adatokat böngészik leginkább. Egyébként négy-öt éve van saját weblapunk, és úgy gondolom, hogy ez egy cégnél mindenképp szükséges. Ha nincs, akkor az véleményem szerint olyan, mintha az adott vállalkozás nem is létezne – jegyezte meg Balogh Tamás.

Többen böngésznek okostelefonon

Okostelefont a felnőtt magyar­ internetezők 85 százaléka, azaz körülbelül 4,7 millióan használnak – derült ki az eNET Internet­kutató és Tanácsadó Kft. tavaly­ decemberben végzett online ­kutatása alapján. A társaság egy korábbi, 2017 június-júliusi­ kutatásának adatai szerint a netezők körében mára a mobiltelefon vált az internete­zésre legnagyobb arányban használt­ eszközzé.

Az adatok alapján­ az okostelefonosok körében a három leginkább használt ­alkalmazás a közösségi média, a kommunikációs appok, illetve­ a navigáció. 2015 novembere­ óta a legnagyobb arányban a közösségimédia-­oldalak okostelefonos látogatása nőtt (33 százalékponttal), ezt követik a kommunikációs alkalmazások 21 százalékpontos növekedéssel. A navigációs appok használati aránya érdemben nem változott, 2015 óta töretlenül őrzik helyüket az élbolyban.