Tegyünk a téli fásultság ellen: a lelkünket is levegőztessük meg

A depresszió szó olyannyira beszivárgott a köztudatba, hogy sokszor nem is azt mondjuk, hogy rossz kedvünk van, hanem – mintegy diagnosztizálva önmagunkat – depressziósak tituláljuk állapotunkat. Fontos tudni azonban, hogy a depresszió egy komoly betegség, amelynek rengeteg fajtája van: az úgynevezett téli szezonális depresszió mellett az enyhébb formáktól a súlyos, akár kórházi kezelést igénylőig.

– Nem új keletű probléma a depresszió, csak mostanában jobban odafigyelnek rá, kicsit talán divatszó is lett – mondta lapunknak Szabóné dr. Kállai Klára klinikai szakpszichológus, aki egyúttal hangsúlyozta, fontos elkülöníteni egymástól a téli rossz hangulatot és a valódi depressziót. Elmondása szerint a teljesen egészséges lelki élettel rendelkező emberek is kevesebbet mosolyoghatnak a téli időszakban, hiszen az évszakok váltakozása az életünket több területen is befolyásolja.

A szakpszichológus azt javasolja, figyeljünk arra, hogy az érzelmi-indulati háztartásunk hogyan alakul. Attól azonban, hogy ha például rossz kedvünk van, vagy álmosak vagyunk nem kell megijedni.

A depressziónak egyértelmű testi tünetei is vannak, mint például a hirtelen végbemenő és nagy mennyiségű súlyleadás vagy súlynövekedés, de ide sorolható az alvászavar is. – Fontos kiemelni azonban, hogy a betegség vonatkozásában tartósan fennálló dologról beszélünk és el kell különíteni azt, amikor valaki egy konkrét esemény előtt az izgatottságtól nem tud aludni – hangsúlyozta Szabóné dr. Kállai Klára.

Lelki oldalról megközelítve a depressziós beteg tudja, hogy szeretik, de nem tudja átérezni azt. Olyan, mintha egy sötét szemüveg lenne rajta, ami mindent csúnyán láttat.

Mentális egészségünk fontos része továbbá, hogy a két agyféltekénk között sikerüljön egyensúlyt teremteni. Munkánk során a bal agyféltekénk dolgozik, így szabadidőnkben javasolt agyunk másik felének megmozgatása olyan kreativitást igénylő tevékenységekkel, mint például az olvasás, zene, rajz, kreatív alkotás. Mindezek mellett figyeljünk oda a testi-lelki egészségünkre, étkezzünk változatosan, aludjunk eleget és mozogjunk rendszeresen.

A legmarkánsabb különbség a téli lehangoltság és a depresszió között, hogy a depressziós személy nem tudja megjelölni „belső üresség érzésének” okát, míg ezzel szemben az, akit a szezonális lehangoltság gyötör, könnyedén és konkrétan fel tudja sorolni rosszkedvének eredetét.

A szakember azt javasolja, hogy amennyiben rosszul érezzük magunkat, nyugodtan keressünk fel egy pszichológust, pszichiátert vagy mentálhigiénés szakembert. Aki esetleg nem meri felvállalni problémáját, az forduljon bizalommal a Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálathoz, ahol anonim módon lehet konzultálni önkéntes, de képzett operátorokkal.

– A természettel szoros összefüggésben vagyunk, néha levegőznünk kell mind testileg, mind pedig lelkileg. Ha meg tudjuk a lelkünket levegőztetni, azaz a minket bosszantó dolgokat meg tudjuk beszélni valakivel, megkönnyebbülünk – vallja Szabóné dr. Kállai Klára. Óvatosságra int viszont a tavasz közeledtével, hiszen a nagy változások megviselhetik testileg és lelkileg is szervezetünket.