Rejtett erőforrásként tekint a megyére a kormány

– A statisztikai hivatal adatai­ból látszik, hogy Békés megye­ több tekintetben alulteljesít­ az országos átlaghoz képest. Bár a bérek emelkednek, az a ­szomorú helyzet, hogy azok 50 ezer forinttal maradnak el az országos, 100 ezer ­forinttal a budapesti átlagtól. Mivel tudna felvidítani?

– Békés megye teljesen más gazdasági kihívásokkal néz szembe, mint egy nyugat-magyarországi megye. A statisztikai hivatal adatai ­csalókák lehetnek, hiszen a bázisérték is lényegesen kisebb volt itt, mint más megyében. A kormány igazolta, hogy rejtett erőforrásként tekint Békés megyére, a Dél-Alföldre. 1990 óta mindenki megígérte az M44-est, azonban most kezdődött el annak építése, illetve tervben van Szeged, Békéscsaba és Debrecen összeköttetése. Ezek az infrastrukturális fejlesztések ha nem is közvetlenül, de közvetetten hatnak a gazdaságra, azok a beruházások, amelyek megvalósultak vagy megvalósulnak, mind ezt a célt hivatottak szolgálni. A jelenlegi kormány partnerséget mutat Békés megyének a források mennyiségében is.

– Mire számíthatnak a vállalkozások?

– Aki összehasonlította az elmúlt éveket a 2002 és 2010 közötti időszakkal, nem talált közös nevezőt a gazdaságpolitikában. Amíg a szocialista­ kormányok a multinacionális cégek hazai lobbistáiként működtek, addig 2010 óta egy olyan kormánya van Magyarországnak, amely szerint a magyar vállalkozásokat kell a legfontosabbnak tekinteni. A három fő gazdasági mutatóban is óriási a különbség. 2010-ben 12 százalékos volt a munkanélküliség, ma négy százalék alatti, 700 ezerrel többen dolgoznak most, mint hét-nyolc éve. Akkor nem volt gazdasági növekedés, sőt, zsugorodás volt, most azon megy a vita, hogy az 3,8 vagy 4,2 százalékos lesz. 2002 és 2010 között az államadósság évről évre nőtt, a mostani kormány viszont utat mutatott a Nemzetközi Valutaalapnak, igazolva, hogy Magyarország gazdasági értelemben sem szorul gyámságra. Nem az a kérdés, hogy sikerül-e munkahelyeket teremteni, hanem az, miként lehet betölteni a betöltetlen álláshelyeket. Nem kérdés az sem, hogy emelkednek a fizetések.

– A jelenlegi fejlesztések jelentős része európai uniós forrásokból valósul meg. Mi lesz akkor, ha véget ér a mostani­, 2014 és 2020 közötti pénzügyi ciklus?

– A magyar kormány arra is kereste a választ, hogy miként lehetne csökkenteni a különbséget egy magyar és egy nyugati, például osztrák vállalkozás között. Ezért született meg az az elhatározás, hogy a pénzeket – arányosan felosztva­ – két plusz két év alatt fel kell használni. A magyar gazdaságnak versenyelőnye származik abból, hogy hamarabb jut forrásokhoz. Így hamarabb valósulnak meg a fejlesztések, azok hamarabb fordulnak termőre. Ezzel lépésről lépésre­ lopni­ lehet a távolságot. Ki kell emelni­: akkor, amikor az előző­ ciklus kifutott és a mostani még nem indult be, a magyar gazdaság 2,6 százalékos növekedést ért el. Ez igazolta azt, hogy a növekedés stabil. Emellett egyre jelentősebb a magyar kassza, egyre több fejlesztést lehet tisztán hazai forrásból ­finanszírozni.

Erős Európai Unióra van szükség

– Voltak, akik azt mondták Brüsszelben, hogy felesleges folytatni a kohéziós politikát, a saját lábukra kell állniuk azoknak, akik 2004-ben csatlakoztak az Európai Unió­hoz. Aki azonban így vélekedik, annak érdemes utánanéznie, hogy a nyugati növekedés miből tevődik össze – mondta Csepreghy Nándor.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyeurónyi befektetés nyugaton, például Németországban háromeurónyi megrendelést jelent. Aki tehát feladná a kohéziós politikát, az lényegében lábon lőné a saját gazdasági szereplőit.

– Erős Európára van szükség, amelyik képes elfoglalni méltó helyét a világgazdaságban. De figyelembe kell venni, hogy teljesen más kérdéseket tesznek fel keleten és nyugaton, azt, hogy az Európai Unió 28, különböző kihívásokkal küzdő nemzetállam egysége. Aki ezt nem nézi, az a szakadék felé kormányozza az Európai Uniót – zárta.