Keresett a magyar dinnye, fantáziát látnak a termesztésében

A tanácskozáson elhangzott, bár a hűvösebb, csapadékos nyárelő miatt késett a szezon, idén összességében közepesen jó évet zárhat az ágazat. Igaz ez Békés vármegyére is. Miközben júliusban keresleti piac alakult ki egész Európában a mediterrán régió időjárási anomáliái miatt, az augusztust már a túlkínálat jellemezte, ami az árakra is hatással volt. Az augusztus második felében megérkező kánikula jót tett a dinnye piacának, a meglévő készleteket belföldön és az exportpiacokon is értékesíteni tudták a termelők.

A gombabetegségek kihívást jelentenek

– A növényvédelem azonban egyre nagyobb kihívások elé állítja a termelőket – hangsúlyozták az ülésen. – Idén több olyan betegség is megjelent, amelyek kezelése komoly munkát és ráfordítást igényelt. Ilyen például a dinnyefenésedés (antraknózis), amely az egyik legjelentősebb gombabetegségévé vált a görögdinnyének.

A betegséggel szembeni védekezést nehezíti, hogy az engedéllyel bíró növényvédő szerek listája szűk, a jövő évben pedig további készítményeket vonnak ki a forgalomból. A növényvédő szerekkel kapcsolatos tévhitek miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a termelők, ami nemcsak a dinnye-, hanem az egész európai uniós növénytermesztésre negatív hatással lehet. Holott a növényvédő szerek a humán-egészségügyben használatos gyógyszerekhez hasonlító készítmények: olyan hatóanyagok, amelyekkel megóvják a növényeket a betegségektől, a károsítóktól, annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű termék kerülhessen a fogyasztók asztalára.

Háromezer hektáron termesztettek dinnyét

Mint megtudtuk, idén mintegy 3000 hektáron ültettek dinnyét a gazdálkodók, az össztermés pedig 130-140 ezer tonnát ért el. Az ágazat jövője szempontjából ígéretes, hogy a kelet-magyarországi régióban az idén mintegy 10 százalékkal emelkedett a dinnye termőterülete, a jövőben pedig tovább folytatódhat ez a tendencia. A termőterület növekedésében szerepet játszhat a szántóföldi kultúrák esetében tapasztalható áresés is, a szántóföldi növénytermesztők egy része a dinnyetermelésben lát lehetőséget. A belföldi hagyományos piac vélhetően már nem tud tovább növekedni, az exportpiacok ugyanakkor élénk érdeklődést mutatnak a magyar dinnye iránt.

Koncentrálódik a dinnyepiac

Egyértelmű tendencia az is, hogy egyre koncentrálódik a dinnyepiac, minden áruellátási lánc a nagyobb termelési forrásokat keresi, ezért is lenne nagy jelentősége az összefogásnak az ágazatban. A termelők együttműködésével a kereskedelemmel szembeni tárgyalópozíció is erősödhet.

– A jövőben a mostaninál is komolyabb hangsúlyt kell fektetni a folyamatos, naprakész információátadásra – közölték a NAK-nál. – Ezt a folyamatot az agrárkamara is segíti. A tervek szerint a következő szezon előtt külön-külön tárgyalnak majd a hazai élelmiszerláncokkal az első magyar görögdinnye-szállítmányok megérkezéséről, a szezon alatt pedig folyamatosan információval látják majd el az áruházakat.

Az ülésen elhangzott, fontos, hogy a magyar dinnye pozícióját megőrizzük az olcsó, sokszor silányabb minőségű importtal szemben. A hazai áru választásával ugyanis nem csak garantáltan jó minőségű és ízletes dinnyét vihetnek haza a vásárlók, hanem a magyar dinnyeágazatban dolgozó több száz magyar, ezen belül Békés vármegyei család megélhetését biztosítják.