Betett a hőség a görögnek: hamarabb véget ér a szezon Békésben

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb beszámolójából kiderült: az extrém hőhullám nagymértékben befolyásolta az idény alakulását, a későbbre időzített görögdinnye-tételek is korábban értek be. Az extrém hőség miatt a szezon csúcsidőszaka jelentősen lerövidült. 

Göcző Mátyás elmondta, a nyár elején még átlagos szezonra számítottak, arra nem, hogy a kánikula ennyire elhúzódik. 

– Csapadék nélkül légköri aszály alakult ki, ami nemcsak a görögdinnyét, hanem minden kapásnövényt próbára tett – fogalmazott a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. 

Hozzátette, míg kedvezőbb időjárási körülmények mellett három-négy kötést is le tudnak takarítani a termelők, most csak egy-két kötéssel számolhattak, az erős-közepes termésből gyengébb termésmennyiség lett. 

– Nagyon sokat kellett az elmúlt időszakban öntözni, ami azonban nem pótolta az esőt, mesterséges utánpótláskor ugyanis nem alakul ki az esőzéskori mikroklíma – tette hozzá a szakember, aki azt is elárulta, növényvédelemre ugyan kevesebbet kellett költeni, a termésmennyiség mégis jelentősen csökkent. A termesztők a kamara javaslatára igyekeztek volna széthúzni a szezont, hogy augusztus végéig kiszolgálhassák a fogyasztókat, ám ez most lehetetlennek látszik. 

– A korai termesztésű dinnyével foglalkozók nem szenvedtek olyan károkat, mint akik később, május végén ültettek először. Hevesből, a Jászságból és a Nyírségből lesz még magyar áru, de kérdés, mennyi fog jutni külföldre, belföldre. Az biztos, hogy nincs kellő mennyiségű magyar dinnye a piacon ahhoz, hogy olcsóbb lehessen a kilónkénti ára – szögezte le Göcző Mátyás, hozzáfűzve, a 36 fok feletti melegben nem volt sem könnyű, sem hatékony a földeken a munkavégzés, sokkal több pihenőidőt kellett kiadni a munkásoknak, és sokkal több folyadékot kellett biztosítani nekik ahhoz, hogy egy-egy napot végig bírjanak csinálni.

– Olyan aszály van, hogy már a vadállatok is szomjaznak, a  nyulak, az őzek, a madarak támadják a dinnyeföldeket, a  dinnyét megkárosítva  jutnak csak folyadékhoz. Utoljára 2007-ben volt hasonló helyzet – tette hozzá.

Lehoczki János, aki 26 éve dinnyézik Medgyesegyházán, elmondta, augusztus 20-ig tervezte a szüretet, de már a legutolsó, június 3-ai ültetést is letakarították. 

– Mondhatni, lefőtt a dinnye, főként a júniusi, július elejei hőség miatt, amikor árnyékban 39-41 fokot, a földeken meg 52 fokot is mértünk. A magas UV-sugárzás és az extrém hőség embert, állatot, növényt is próbára tett. A dinnye minőségével nincs baj, de a kánikula a késői ültetést "megöregítette", a növény hőstresszt kapott – részletezte a 13 hektáron gazdálkodó férfi, akinek idei hozama 60-70 százalékos. Hozzáfűzte, az idei év nem mondható rossznak, ám a nyereséget felszívja a következő évi indulás. A dinnyézésből már sokan kiszálltak, s ez a tendencia folytatódhat. 

– A kérdés az, hogy ekkora költségnövekedés mellett, hogyan tudnak majd a gazdák boldogulni. A műtrágya ára 300, a vetőmagé 30 százalékkal nőtt, a fóliáért is kétszer annyit kell fizetni, s a szállítási költségekről még nem is beszéltünk – sorolta.

Az egyik áruházlánc már most akciós dinnyét kínál

Az ágazatban feszültséget okoz, hogy az egyik áruházlánc már most, a szezon közepén drasztikus akcióba kezd; 149 forintért kínálja a dinnye kilóját, ezzel csalogatva a vásárlókat. Ennek kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy középtávon megszűnhet a magyarországi dinnyetermesztés, mivel a termelők a kiskereskedelmi üzletláncok felé való átadási árban nem tudják érvényesíteni a költségeiket.

Hangsúlyozták, ha az üzletláncok nem nézik a hazai termelők érdekeit, akkor évek múlva csak több ezer kilométerről, nagy költséggel érkező, drága import dinnye lesz kapható, amit össze sem lehet hasonlítani a friss, minőségi hazaival. Hozzátették, az utóbbi öt évben így is szinte megfeleződött a dinnyetermő terület, idén 2600 hektáron termeltek dinnyét, mindössze 130-140 ezer tonna termett. A korábbi évek kedvezőtlen időjárása, valamint egyes áruházláncok árletörő akciói miatt sokan hagyták abba a termelést, vagy végzik jelentősen kisebb területen.