Kajatúra a csabai piacon: reggelire is megy a forró halászlé

Elemér az érkezésben megelőzi Rudit, már négykor nyitja Fini névre hallgató az üzletét – nem kell nagy őstehetség, hogy a finomból származik –, és elkezdi a dagasztást. Gellény István általában negyed hatkor áll be a tűzhely mögé. Szóval, fél hatkor, amikor beköszönök hozzájuk, már a munka dandárjában vannak.

– Lágy, kelt tésztából készül a lángos, tehát legalább egy óra szükséges ahhoz, hogy tökéletesen megkeljen – ecseteli Elemér. – Közben elkészítjük munkatársaimmal a töltelékeket –, mert az már régen a múlté, hogy csak sima lángos kapható –, és felöntjük a mindennap friss étolajat.

Három, nagy égőfejes a sütőjük, tehát ha többen állnak sorban az ablaknál, pillanatok alatt felforrósodik az olaj, és pár perc alatt kisülnek a lángosok. Ha viszont éppen nincs vásárló, leveszik a gázt tartalékra.

– Szerdán és szombaton tartunk nyitva, Csabán ezek az igazi piaci napok, a kettő közül is a szombat jóval erősebb – mondja a szakember. Aki 1958-ban végzett szakácsként, és a Kner Nyomda alatti Tükör étteremben, a mostani Kornéliában sütötte 1972-ben az első lángosát. Elemér volt az, aki bevezette – legalábbis a piacon –, hogy zúzott, darált fokhagymát tegyenek ki a pultokra a só mellé.

Ha már a múlt, a nyitás utáni első napon kint voltak nála a Népi Ellenőrzési Bizottságtól, hogy megmérjék a lángosok súlyát. Előfordult, hogy azt is vizsgálták, elég lisztet rak-e a tésztába, elegendő mennyiségű olajban sül-e az étel. A sima lángostól eljutok – legalábbis a kiírásnál – a tejfölölösig, a sajtos-tejfölösig, a káposztásig, a kolbászosig, a pizzafeltétesig, sőt az édestúrósig is. Az árak 250 forintnál kezdődnek, és annak megfelelően változnak, hogy ki, milyet kér. Az alaptészta összetevői nem változtak: liszt, egy kis főtt burgonya, élesztő, só és víz.

– Sok törzsvendégünk van, és pontosan tudjuk, melyikük hogyan szereti a lángost – ecseteli a szakember. – Ennek megfelelően húzzuk ki a tésztát, hogy vékonyabb vagy fánkosabb legyen a finomság, pirosabbra, ropogósra süljön-e vagy sem.

A lángosozás sokaknál igazi szertartás, a szombat reggel nem kezdődhet más étellel. Elemér büféje találkozóhely is, egy-egy lángos elfogyasztása közben beszélgetnek az emberek. Itt futott össze Juhász György és Méhes Miklós, akik a Csabai Kolbászklub tagjai. Hamarosan a lángos mellé került egy szál Juhász-féle vastagkolbász is.

– Elemérhez közel árusítunk a piacon, és nem lehet úgy elmenni az üzlete előtt, hogy ne kívánjon meg az ember egy lángost. Sokszor nem is azért, mert annyira éhes, hanem mert a piacozás „kelléke” ez az étek – hangsúlyozza Juhász György, aki maga és felesége, Bori is nyerte már a szárazkolbászversenyt a Csabai Kolbászfesztiválon.

Ha pedig kolbász, a szomszédban, Rudinál – akit gyerekkora óta szinte mindenki így szólít, és még hivatalos levelet is postáztak becenevére –, már ezzel nyitok. A sült kolbász illatának nem lehet ellenállni. Pár falat után pedig már jobban fog a tollam is. Van mit jegyzetelni, mert csak úgy sorakoznak a tűzhelyen, a sütőnél a pultban az ételek. Igazi lacikonyha, főként, hogy most Laciként én is ott vagyok.

– A sült kolbász a legnépszerűbb, de különlegességként sokan kérnek például sült hekket, ami nem sok helyen kapható – emeli ki Gellény István. A két ételnél nem lehet leállni, mert rotyog a csülkös pacal, a halászlé, a székelykáposzta, készül a velő, az oldalas, a tarja, a birkapörkölt. Ettem itt már kakastaréjpörköltet is, de ez azért nincs mindennap a kínálatban. (A sok finomság mellett most nem is nagyon férne el.) Rudi üzlete Magyar konyha néven ismert, és ha valamikor találó az elnevezés, akkor ez most így van, mert a hekken kívül a magyaros ételek-színe-java sorjázik.

Első vendégeik kora reggel az árusok, közéjük tartozik Hegedűs Imre is, aki halászlevet reggelizik: – Édességgel vagyok kint a piacon már 27 éve azt árusítom, Rudi főztjét meg fogyasztom. Ezeknek a kinti, könyöklős kifőzdéknek pedig megvan a sajátos hangulatuk – ecseteli. – Rudinál ez házias ízekkel, jól fűszerezett, friss ételekkel párosul, egyből jobban indul a nap.

Érkeznek további árusok, és már azok is, akik vásárolni jöttek a piacra. Kíváncsian figyelem, mit kérnek reggelire a falatozóban. Hát, nem müzlis tejet, hanem jó adag marha- és pacalpörköltet puha kenyérrel, emberes oldalast, no és sült kolbászt. Nem tehetek róla, de ez az én világom. Meg sokakhoz hasonlóan bevillannak a régi emlékek, amikor a hajnalig tartó bulizás után a piacon kezdtük a másnapot friss lángossal és kolbásszal. Közben jókat nevettünk. Egészen addig, amíg haza nem értünk.

Beszállt segíteni a barátjának

Rudi kifőzdéjében segít kollégájának az ételkészítésben Chlebik Pál, akire még bizonyára sokan emlékeznek a csabai vendéglátós életből. A „Csempe” átalakulása után ő volt az első szerződéses üzletvezetője a Halászcsárdának, de megfordult máshol is. Húsz évig Németországban dolgozott, nemrégiben hazajött, és nyugdíjasként nem akart otthon ücsörögni. Ötven éve jó barátok Gellény Istvánnal, így megértik egymást a konyhában is, itt jól megfér két dudás egy csárdában.