Összeöntötték Szarvason a Kárpát-medencei búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program, és most, a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Évében is összefogtak a magyar gazdák. Augusztus 20-ig az anyaországban összesen 89 ponton, valamint több tucatnyi határon túli helyen gyűjtik a búzát, amit aztán húsz hazai és több határon túli malomban őrölnek meg.

A lisztből határon inneni és túli rászoruló családok, gyermekek kapnak, illetve augusztus 20-án ebből sütik a Magyarok Kenyerét. A Magyarok Kenyere további összetevői ugyancsak nemzeti összefogással érkeztek a pénteki ünnepi eseményre, Szarvasra. A kovászt Felvidékről, a sót az erdélyi Parajdról, a vizet pedig Kárpátaljáról, a Fekete-Tisza forrásától hozták a magyar gazdák, jelezve: „Egy kenyéren vagyunk”.

– Jelképes helyen és időben találkozunk, dacára a határoknak, a járványnak. Együtt vagyunk, ma is vigyázunk egymásra, mert minden magyar felelős minden magyarért – mondta dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, kiemelve, a történelmi Magyarország közepéről a szívünkkel belátható az egész Kárpát-medence. Három kerek évfordulót említett beszédében: száz éve volt Trianon, harminc éve a rendszerváltás, tíz éve pedig lezárult a posztkommunizmus.

A kenyér sok ezeréves kultúrkincs, mely megszüntette az éhínséget, így az élet jelképévé vált, és a keresztény kultúrában szakrális jelentőséget is kapott – folytatta. Hozzátette: aki önmaga ura, az a prédalesőkkel szemben megvédi azt, ami az övé. Mint fogalmazott, a magyar gazdák az elmúlt száz évben is őrizték a magyar öntudat, önrendelkezés alapértékeit. Kifejtette: a történelmet nemcsak az emberek, hanem az Isten is írja, és az elveszített 20. után meg kell nyerni a 21. századot.

Tíz éve az agrárium területén is újabb korszak kezdődött. A mezőgazdaság egyre inkább feldolgozott formában értékesít, így egyre jövedelmezőbb – ecsetelte dr. Kövér László. Kitért arra is: elindultak a külhoni magyarokat segítő gazdaságfejlesztési programok, melyekkel segítik a szülőföldön való boldogulást. Aláhúzta: az Európai Unióban minden okunk megvan az önbizalomra.

Kezdésként köszönetet mondott a gazdák helytállásáért dr. Nagy István agrárminiszter. Mint hozzátette, embert próbáló időszak után vannak a gazdák, az aszály után jöttek fagyok, majd az esők. Kiemelte: a gazdák a járvány ideje alatt is felkeltek, vetettek, hogy arathassanak; és ha megijedtek volna, akkor Szarvason nem lenne miért hálát adni. Hozzáfűzte: ne csak búzaszemek akarjunk lenni, váljunk kenyérré, a nemzet részeseivé.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta: a magyar gazdák felajánlásait nem apasztotta el a koronavírus. Mint fogalmazott, nagy túlélő nemzet a magyar, hisz abban, hogy egy nagy család vagyunk a Kárpát-medencében, odafigyelünk a másikra. Hozzátette: büszke a magyar gazdatársadalomra, és azzal zárta: „a jókedvű adakozót a Jóisten megáldja, áldja is meg”.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt mondta: erős nemzet vagyunk, együtt éltük túl a 20. század megpróbáltatásait. A jövőt is közösen tervezzük, minél több területen együtt kívánunk cselekedni. Hozzáfűzte: a külhoni magyarok a nemzet kovászai, és tíz éve nemcsak kormány-, hanem irányváltás is volt, láthatók az eredmények. Hozzá kell segíteni a szülőföldön való boldoguláshoz a külhoni magyarokat, számos program indult el a Kárpát-medence-szerte, és ez gazdaságilag is megerősítette a nemzetet. Egyre inkább előny a Kárpát-medencében magyarnak lenni.

Száz éve szaggatták szét, de képes volt az ország talpra állni, és a határon túl élőknek hitet, remény adni. A Magyarok Kenyere program hozzájárult a nemzetegyesítéshez – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Kiemelte: közös a sorsunk, az örömünk, a bánatunk, közös felelősséget vállalunk egymásért. Mint fogalmazott, a búza a kenyérben válik eggyé, és úgy válik egységessé a 15 millió magyar is.

A Csíksomlyóról érkezett Gergely István, a Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriumának székelyföldi tagja azt mondta: a megújulás az egyetlen lehetőség a felemelkedésre. A búza mellett a gazdák egybeöntik szívósságukat, találékonyságukat, önállóságukat is. Kiemelte: meg kell hozni a legnagyobb áldozatokat is, és akkor a búza konkolymentes lesz.

Ahol a szükség, legyen ott a segítség – ezzel kezdte beszédét Babák Mihály, Szarvas polgármestere, majd személyes történettel folytatta. Mint mondta, a magyar gazda nem felejtette el a haza, a család fogalmát, ezek fontosak a mindennapok során. Hangsúlyozta, a segítség sosem alamizsna, majd zárásként köszönetet mondott azért, hogy határon túliak is érkeztek a történelmi Magyarország, a Kárpát-medence mértani közepére.

A program sikere azt bizonyítja, hogy a határokkal elválasztották, de szétszakítani nem tudták a magyarokat – mondta Dankó Béla országgyűlési képviselő. Kiemelte: a magyar gazdák évről évre felszántják a földet, elvetik a búzát, biztosítják a mindennapi kenyeret, ezzel pedig az életet, a Kárpát-medencei magyar jövőt.

A pénteki szarvasi rendezvény keretében műsort adtak a beregszászi színház művészei a szarvasi Tessedik Táncegyüttes és Zima János tárogatóművész közreműködésével.

Kapcsolódó cikkünk:

Vincze Dávidot választották a megyei ifjú gazdák elnökének