a hét embere

2021.10.18. 06:55

Belecseperedett a vadászközösségbe a nagybánhegyesi Molnár Jenő

Hagyományteremtő céllal adták át a Gróf Széchenyi Zsigmond-emlékérmeket az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításon. Az emlékérmet az Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit Kft. alapította. A díjat a jótékonysági vadászatért végzett eredményes tevékenység elismeréseként megyénként egy-egy vadász kapta, Békés megyéből Molnár Jenő, a Nagybánhegyesi Turul Vadásztársaság vadászmestere. Őt választotta hírportálunk a hét emberének.

Csete Ilona

A vadászat több mint szenvedély: sport, vadgazdálkodás, a vadászat a magyar kultúra része. Fejes László ötletgazdának köszönhetően – aki kitalálta és megvalósította a jótékonysági vadászatokat – évente meghirdetik a decemberi, országos programot. Ebben stratégiai partner Békés megyéből a Nagybánhegyesi Turul Vadásztársaság.

– Milyen érzés volt ott állni a világkiállítás keretében megrendezett díjátadón Békés megye kitüntetettjeként?

– Azt juttatta eszembe, milyen jól sikerült megszerveznünk a pandémia ellenére is a jótékonysági vadászatot; s hogy milyen példás összefogás volt mögötte. Szerintem a mi kis családias, baráti vadászközösségünk, a társaságunk bebizonyította, ilyen nagy dolgokra is képes.

– Ma már vadászmester. Hajdan, kisgyermekként kinek a hatására kötelezte el magát a vadászatnál?

– Nagyapám alapító tagja volt a Turul Vadásztársaságnak. Belecseperedtem ebbe a világba kisfiúként. Mindent láttam és megtanulhattam mellette. Nyolc-tíz évesen már mentem vele hajtóként. Később tudatosan készültem arra, hogy vadász lehessek. Nálunk két év a tagjelöltség, bekapcsolódtam a közösségi életbe, szerencsére befogadtak. Majd funkciót kaptam, bekerültem az intézőbizottságba. Környezetvédelmi és sportfelelős lettem. 2012-től vadászmesterként segítem a társaságunkat. Jó csapat vagyunk, talán ez is a titkunk. Olyanok vagyunk mi, tizennyolcan, mint egy nagy család.

Molnár Jenő vadásztársaival a nemes ügy mellé állt /Fotó: Cs. I./

– Melyik vadászélménye a legmaradandóbb?

– Nagyapám lehetőséget kapott egy őzbak elejtésére. Fiam! Lődd meg – ajánlotta nekem. Ő ott volt mellettem az én nagy pillanatomban. Nekem ez a trófea a legbecsesebb.

– Hogyan kerültek az országos jótékonysági vadászattal kapcsolatba?

– Vadász az ötletgazda, Fejes László is. Megkeresett bennünket. Amikor a kezdeményezés céljait megismertük, a többiekkel arra az elhatározásra jutottunk, részesei akarunk lenni. Mi kicsi vadásztárság vagyunk megyei szinten, de minden kapcsolatunkat megmozgattuk azért, hogy sikerre vigyük a decemberi vadászatot. Csatlakoztak hozzánk felajánlásaikkal a békési, a magyarbánhegyesi, a csanádapácai vadásztársaságok. Harminc vadászt koordináltunk. Jó volt a visszhangja, nemes célt szolgáltunk, tudtunk segíteni. Állunk elébe az idei jótékonysági vadászat megszervezésének megyénkben. Már lehet regisztrálni.

– Ha éppen nem mások vadásztatását szervezi, vagy a vadgazdálkodással kapcsolatos tennivalókat intézi, akkor Molnár Jenő hol és mikor érzi magát a legjobban?

– Április közepétől veszi kezdetét az őzbakszezon. Számomra a megújuló természet látványa, a tavaszi zsongás, amit az erdő olyankor nyújt, az az igazi élmény. A vadászat egyébként is kikapcsol engem, és nem elfogultságból, de a legjobban a saját vadászterületeinket kedvelem. Persze, ha van lehetőségem, elmegyek én Nógrád és Somogy megyébe is vadászni. Azt is hozzáteszem: nagyon kedvelem a társas vadászatokat. Sok külföldi vendég érkezik hozzánk. Németek, spanyolok, amerikaiak, akik megszerették kis csapatunkat. Ismerősként, barátként térnek vissza hozzánk. Ejtenek aranyérmes bakot, és kedvelik azt a vendégszeretet, amivel itt fogadjuk őket.

Névjegy

Molnár Jenő Zsolt 1979-ben született. Tanult Orosházán a Kossuth mezgében, ott mezőgazdasági gépészként érettségizett 1997-ben. Felnőttképzés keretében lett vadgazdatechnikus. Vadászként, terepen sikeresen részt vett fatolvajok kézre kerítésében, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság elismerő oklevéllel jutalmazta. Vadászként nem csak elejti a vadat, szereti elkészíteni. Megyei vadásznapon őzpörköltjével nem talált legyőzőre. Legbüszkébb első elejtett vaddisznójára és szarvasbikájára. Fiatal gazdaként tanyán él és állattartással foglalkozik.

 

Ezek is érdekelhetik