BEOL

Güllenben vagyunk, ahol minden csődbe ment, bezárt a baromfi-feldolgozó, tönkrement a konzervipar, megszűnt a tejüzem, nincs autópálya és a tervezett gyorsvasút sem áll majd meg... hopp, bocsánat, ez egy másik darab, na még egyszer: szóval, Güllenben vagyunk, egy álmos, lepukkant kisvárosban valahol Európában, ahol nincs munkahely, az önkormányzat kasszája üres és mindenki csak teng, leng mindaddig, míg fel nem tűnik a színen egy öreg hölgy.

Friedrich Dürrenmatt 1956-ban írta meg Az öreg hölgy látogatása című drámáját. A komikus elemekkel szőtt tragédia a világhírt hozta el számára.

Az öreg hölgy, aki szegényen hagyta el Güllent, váratlanul hazatér szülővárosába. Dúsgazdag, lábai előtt hever a világ, a kisváros egykori szülöttétől reméli a fellendülést. Az öreg hölgy hajlandó is segíteni. Egymilliárdot ajánl fel, cserébe csupán annyit kér, öljék meg neki fiatalkori csábítóját, életének tönkretevőjét, aki nem mellesleg a városka megbecsült kereskedője.

Dürrenmatt nem bonyolít semmit. A képlet egyszerű: megvásárolhatóak vagyunk-e, és ha igen — a darab a válasz felől nem hagy kétséget —, mennyiért? 

Az öreg hölgy egyszerre szórakoztató, elborzasztó és elgondolkodtató. A darab rendezője, Kovács Frigyes, apró utalásokkal helyezi a jelenbe, Magyarországra és kicsit Békéscsabára is a történetet. A néző sem bújhat el, bújhat ki a történésekből. Amikor a helyi tanács a művelődési ház nagytermében élő televíziós közvetítés keretében dönt a főhős sorsáról, fényárba borul a nézőtér és a kamera a közönség sorait is pásztázza. Nincs kibúvó, tehetetlenül és dermedten, akarat nélküli bábokként asszisztálunk egy gyilkosságban.

Öreg hölgyként Fodor Zsóka kegyetlen bosszúálló, megtört szerelmes, a világot pőre valójában figyelő kiégett, az életet élvezni képtelen matróna. Tudja, hogy nem veszíthet, csak várnia kell, és tisztesség, becsület, erkölcs, barátság, jóakarat lassan, de biztosan elkopik, mert ezen a világon minden eladó és minden megvásárolható. Felháborító alak? Ugyan, józan számító, akivel minden további nélkül azonosulni lehet, hiszen, ha nem is milliárdos tétekkel, de magunk is nap mint nap játsszuk e játékot. Meggyőzzük magunkat, hogy a rossz tulajdonképpen maga a jó, és minden további nélkül félrenézünk, ha hasznot remélünk.

Ill, a kereskedő, akit az öreg hölgy holtan akar látni, csak látszólag a jó megtestesítője. Nomád Földi László remekül építi fel a karaktert. Bartus Gyula polgármesterként nagyszerű, ha úgy dönt, hogy indul a legközelebbi választásokon, csak hoznia kell a figurát, és csont nélkül megválasztják. Tege Antal a város tanáraként az ellenállni próbáló, majd elveit mégis feladó értelmiségi toposzát hozza, alakítása emberi és mély. Presits Tamás az öreg hölgy férjeként nevettet. Csomós Lajos, Szabó Lajos és Vadász Gábor pedig az istenadta népként kapcsolja össze a cselekményt, él tőlük a darab.

A díszlet egyszerű és minden eleme telitalálat, Bujdosó Nóra munkája. A szereplők hozzák, húzzák, forgatják az elemeket, hol vasútállomás, hol fűszeres bolt, hol Peterék pajtája. Papp Janó jelmezei illenek a figurákhoz.
Ha unja a híradókat, bosszantják a valóságshow-k, ideje színházba mennie. Hátha önnek is jut az öreg hölgy milliárdjából.