Kolbászikrek

Nyemcsok László

Komjáthy Márta hozta el 13 hónapos kis unokáit, az ikreket a hétvégén a békéscsabai Uhrin Zoltán Klubházba. Míg kolbászt töltöttek a nagyok, a szülők és a barátok, a kicsik még csak figyeltek a babakocsiból. Ilyenkor kell azonban beszívni az első, ihletet adó kolbászlevegőt. 
Rendben is volt minden, a baj csak az, hogy ottjártamkor értesültem arról, elhunyt Uhrin Sanyi. Meg Alberti Pali. Akik meghatározó egyéniségei voltak a kolbászklubnak. Az ikerpárnak, Márta unokáinak, Benedeknek és Zéténynek néhány év múlva át kell venniük az örökséget. Uhrin Sanyiról még annyit, öccse volt a csabai klub elnökének, Uhrin Zolinak, sokak Zoli bácsijának. 

Márta az unokáit gardírozva kiemelte, a hagyományokat őrizni kell, és át kell adni a jövő generációnak. Szóval, míg bent elkészült a kolbász, kint, a babakocsiban felkészült az utánpótlás. A klubélet nem áll le, már gyúrnak a tagok velem együtt a klubdisznótorra, aztán a budapesti utazás kiállításra, ahol a szokottaknak megfelelően kolbászból lesz a kerítés. Megy majd hozzá a körítés. Csak már Uhrin Sanyi és Alberti Pali nélkül. Szerencsére itt az utánpótlás, például az ikrek, Benedek és Zétény, és sokan az Alberti és az Uhrin famíliából. 

Amikor korábban ott kolbászoltam az utazás kiállításon, majd a kolbászfesztiválon Torgyán József, akkori földművelésügyi miniszterrel, ittam szavait. Kijelentette ugyanis, hogy aki a csabai kolbásznál jobbat tud, az Andersennél nagyobb mesemondó. Ha valaki, akkor ő biztosan tudta.