Lucfenyő

Szerdán ünnepeltük a lányom második névnapját, ugyanis az Ágnes mellett Luca is. A feleségem első keresztnévként adta volna neki a Lucát, de ellenálltam, és az Ágnes mellett kardoskodtam. Nejem Ági, a sógornőm is, sőt az asszony édesanyja is Ágnes volt, de őt nem ismertem.

Mindez bő 25 éve történt. Ha ma kellene dönteni, inkább a Lucát választanám. Lekopott ugyanis minden olyan negatív társítás, ami hatott rám,  hogy a boszorkányok napja volt, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthattak a legtöbbet varázslataikkal. Erre csak annyit mondhatok, varázslatos lányom van.

A nejem nem tágított a Lucától, így a mai napig Lucfenyőnek hívja a lányunkat. Van humorérzéke az asszonynak, másként ki sem bírna. A Lucából már csak egy betűt kell elvenni, és kijön, hogy luc. Amikor tegnap a csabai piacon jártam, azt hittem, ebből a fajtából lesz a legtöbb. Ennek a legkarácsonyibb az illata. A nordmann mégis beelőzött, az ezüstnek meg nagyságrendekkel visszaesett a forgalma.

Arról nincsenek információim, hogy Békésben mennyien vásárolnak valódi örökzöldet, és mennyien műfenyőt. Utóbbi előnye, hogy jól el van karácsonytól karácsonyig a pincében, a garázsban. Nincs vele gond, csak össze kell állítani. Tudjuk, mennyi helyet foglal el a lakásban. Az élő fenyőnél azonban – ha szép nagyot akarunk – centizni kell, hogy befér-e. Magasságban és szélességben. Erre csak annyit mondhatok, hozzánk egy luc biztosan befér örökké. A lányunk, Lucfenyő.