Négyből nulla

Ritkán örül az ember, ha négyszer nem sikerül. A ladányi tolvaj négyből semmijétől viszont kimondottan boldog vagyok. Egyszer a tulaj riasztotta el, kétszer a kutyák, a negyedik kísérleténél pedig nem nyílt a tyúkól ajtaja. 
Nem mondom, hogy az ilyen bűnözőért rajongani kell – mert csak próbálkozott –, ugyanis a lopási szándék emberünkben végig benne volt. Ahogy mondani szokták, teljes mértékben. Nem csoda, hogy a vádiratban az ügyészség elzárásra tett indítványt. Ha majd ez a bíróság részéről teljesül, fellélegezhetnek a tyúkok a körösladányi udvarokban. Csak olyan kakas teheti be a lábát, akit ismernek, akiben megbíznak. 
A kutyákat sokszor bántjuk, de ez egy újabb példa, milyen jól szolgálnak házőrzőként. A negyedik esetnél pedig dicséretes a körösladányi hölgy ébersége, tettrekészsége. Dicséretes az is, hogy a rendőrség lekapcsolta a tolvajt, az ügyészség pedig elzárásra tett indítványt. A kérdés csak az, ha a bíróság elítéli a vádlottat, kik bírják jobban. A szabadon lévő tyúkok, vagy ő, ha kiszabadul. Mennyi ideig lélegezhetnek fel a baromfik, hogy nem jön értük egy gazember, és örülhetnek annak, hogy a rókát megúszták. 
Amit kívánni tudok a négyszer nem sikerült embernek, ötödször se járjon jobban. A vádirat szerint a hölgynél, akit megpróbált kifosztani, korábban dolgozott. Mi lenne, ha ismét így tenne, és nem próbálná meg újra, hogy más kárából éljen meg. Eddig négyből semmi. Ha mégis lesz ötödik menet, a tulajnak, a kutyáknak és az ólajtónak szurkolok.