Orosz–ukrán háború

2022.12.15. 05:33

Rakétákkal támadták az ukránok az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket

Már 295. napja tart a háború a szomszédban.

Besorozott újoncokat képeznek ki az orosz védelmi minisztérium noginszki gyakorlóterén 2022. december 13-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Jurij Kocsetkov

Orosz diplomácia: megjósolhatatlan következményekkel járna Patriot rakéták Ukrajnába szállítása

Bármilyen amerikai Patriot-rakétaszállítás Ukrajnának "megjósolhatatlan következményekkel" járna

 - írta Oroszország washingtoni nagykövetsége csütörtökön, miután sajtóértesülések jelentek meg arról, hogy véglegesítés alatt áll egy ilyen tartalmú megállapodás.

Oroszország külképviselete közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer szállítása a globális biztonságra nézve is veszélyt jelentene. Ha megerősítést nyer a megállapodás, akkor az "egy újabb provokatív lépés lesz az amerikai kormányzat részéről" - áll a dokumentumban, amely szerint "Washington stratégiája nem csak az orosz-amerikai kapcsolatokban okozott óriási károkat, de további kockázatot teremt a globális biztonságot tekintve is".

Az orosz nagykövetség közleménye úgy fogalmaz, hogy a folytatódó ukrajnai fegyverszállítások csak megerősítik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rezsimjét saját büntetlenségének érzetében, és abban, hogy "további bűncselekményeket kövessen el civilekkel szemben" a kelet-ukrajnai területeken.

Zelenszkij további fegyvertámogatást kért az uniós tagállamok vezetőitől

Ukrajnának modernebb fegyverekre, harckocsikra, több utánpótlásra van szüksége, továbbá az uniós tagállamok támogatásának ki kell terjednie a lég- és rakétavédelemi rendszerekre is 

- jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Európai Tanács Brüsszelben zajló csúcstalálkozójára eljuttatott beszédében csütörtökön.

Zelenszkij beszédében arra kérte az Európai Unió huszonhét tagországának vezetőit: fontolják meg, mit tehetnek még az ukrán légvédelmi rendszerek fejlesztése érdekében. Ugyanis - mint mondta - Ukrajna légvédelme biztonsági garanciát nyújt egész Európának.

"Az unió támogatása nem lehet kevesebb, mint az elmúlt hat hónapban volt. Ez rendkívül fontos az ukrán szabadság és Európa értékeinek védelme szempontjából" - követelte az ukrán elnök, majd hozzátette: az uniós támogatás életek millióinak közvetlen megmentését szolgálja.

Közölte: az eddigi uniós támogatásoknak köszönhetően "Ukrajna és egész Európa megerősödött, Kijev hatékony válaszokat talált minden Európa-ellenes kihívásra".

Szavai szerint a következő hat hónap sok tekintetben meghatározó lesz az Oroszországgal vívott háborúban. A következő időszakban Oroszország "energiaterrorját" annak minden formájában el kell hárítani - mondta. Az energiaellátást érintő bármilyen orosz zsarolásra, a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra, köztük a gázvezetékek elleni támadásra, a gáz- és az olajpiac vagy az atomenergia-szektor destabilizálására tett kísérletekre egész Európának határozott választ kell adnia - jelentette ki.

Ezzel összefüggésben Zelenszkij rendkívül hasznosnak nevezte a teljes orosz energiaexport árplafonjának bevezetését, és arra kérte a tanácskozó uniós vezetőket, állapodjanak meg az Oroszországból származó olaj, az olajszármazékok és a gáz ársapkájában. Az árplafon bevezetése meg fogja fosztani a "terrorista államot" attól a lehetőségtől, hogy a háborút a globális piac rovására finanszírozza - mondta.

Az ukrán elnök végezetül arra kérte az uniós állam-, illetve kormányfőket, hogy továbbra is tegyenek meg mindent Ukrajna energiaellátásának fenntartása érdekében, hogy a háborúban álló ország átvészelje a telet.

Putyin: 2,5 százalékos lesz idén az orosz GDP csökkenése

Mintegy 2,5 százalékkal csökken 2022 végére az orosz bruttó hazai termék (GDP), nem pedig 20 százalékkal, ahogy korábban többen jósolták - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Stratégiai Fejlesztések és Nemzeti Projektek Tanácsának csütörtöki telekonferenciáján.

Elmondta, hogy idén január-novemberben a szövetségi költségvetés 560 milliárd rubel (csaknem 3360 milliárd forint) többlettel teljesült, jövőre pedig mérsékelt, a GDP 2 százaléka körüli hiányt jósolt az orosz büdzsének.

Az orosz elnök beszélt arról is, hogy a szegénységi ráta 10,5 százalékra csökkent a harmadik negyedévben, és szükségesnek nevezte ennek a csökkenő dinamikának a fenntartását.

Kitért arra, hogy az orosz külkereskedelemben a rubelben történő kölcsönös elszámolások aránya 2021 decemberéhez képest megduplázódott, és a teljes összeg mintegy harmadát teszi ki.

Méltatta, hogy az orosz rubel az év eleje óta a világ egyik legerősebb valutája lett.
Közölte, hogy Oroszország növelni fogja a keletre irányuló gázszállításokat, valamint hogy felülvizsgálják a tervezett katonai-ipari komplexum és az állami védelmi megrendelések paramétereit.

Bejelentette, hogy a kedvezményes jelzáloghitelezést 2024. július 1-jéig meghosszabbítják, a kamatlábnak a jelenlegi 7-ről 8 százalékra emelése mellett. Oroszország új - Ukrajnától elcsatolt - régióinak lakói számára az új építkezésekhez 2 százalékos kedvezményes jelzáloghitelt fognak nyújtani. A 6 százalékos családi jelzáloghitelt jövőre kiterjesztik a két 18 év alatti gyermeket nevelő családokra is.

A Vatikán gyűjtést indított az ukrajnai civilek megsegítésére

A Vatikán crowdfunding-kampányt (közösségi finanszírozás) indított, hogy téli, thermo alsóneműket küldjön Ukrajnába. A cél, hogy így segítsenek az ukrajnai civileknek túlélni a hideg telet, mivel az orosz rakétacsapások következtében sokaknak áramhiánnyal kell szembenézniük.

A Vatikán jótékonysági hivatala közölte, hogy az eppela.com olasz crowdfunding-oldallal léptek kapcsolatba a pénzgyűjtés és kampány elindításával kapcsolatban.

Konrad Krajewski bíboros, a hivatal vezetője elmondta, hogy több olasz cég már egy korábbi felhívásra reagálva adományozott vagy önköltségi áron biztosított téli alsóruházatot. A kampány segítségével megvásárolt és adományként kapott alsóneműket a bíboros személyesen fogja eljuttatni Ukrajnába - írja a Sky News.

Felmérés: az ukrajnai menekültek több mint egyharmada maradni szeretne Németországban

Az ukrajnai menekültek több mint egyharmada maradni szeretne Németországban - derült ki egy csütörtökön közzétett német felmérésből.

A megkérdezett több mint 11 ezer ukrajnai menekült 26 százaléka szeretne végérvényesen Németországban maradni, további 11 százalék pedig még évekig maradna. A menekültek 34 százaléka azt állította, hogy el kívánja hagyni Németországot a háború végével, 27 százalék viszont azt mondta, még bizonytalan. A megkérdezettek mindössze 2 százaléka mondta, hogy egy éven belül visszatérne a hazájába.

A felmérés elkészítésének idején, az augusztustól októberig tartó időszakban, a keresőképes ukrajnai menekültek 17 százaléka dolgozott, 71 százalékuk olyan munkakörben, amely egyetemi végzettséget vagy szakképesítést igényel.

A korábbi tapasztalatok alapján "viszonylag magas ez az arányszám" más menekültek csoportjaihoz képest - hangoztatta Herbert Brücker, a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit - BA) munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) egyik vezető munkatársa.

A felmérés az IAB, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), a német statisztikai hivatal, valamint a német gazdaságkutató intézet összefogásában valósult meg.

A megkérdezett ukrajnai menekültek 60 százaléka azt mondta, Németországba való utazással kapcsolatos döntésüket döntően az befolyásolta, hogy már voltak ott élő családtagjaik, barátaik, illetve ismerőseik. Mindemellett olyan tényezőket is említettek, mint az emberi jogok tiszteletben tartása, az oktatási rendszer, a befogadó társadalom és Németország gazdasági helyzete.

Ukrán főparancsnok: tíz tábornokot menesztettek, egy öngyilkos lett a háború kezdete óta

A háború februári kezdete óta tíz tábornokot menesztettek az ukrán hadseregből, egy pedig öngyilkos lett - mondta el Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a The Economist című brit gazdasági lapnak adott interjújában, amelyet az Ukajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.

"Minden helyzetben embernek maradni, számomra ez a legfontosabb. A háború kezdete óta tízet (tábornokot) menesztettem, mert nem tudták ellátni a feladatukat. Egy főbe lőtte magát" - idézte Zaluzsnij szavait a hírportál.

A lapinterjúban a főparancsnok elmondta, hogy értesülései szerint az oroszok mintegy 200 ezer újabb katonát készítenek elő ukrajnai bevetésre, és az orosz hadsereg mintegy 1,2-1,5 millió fős tartalékkal rendelkezik. Úgy vélekedett, hogy az eddigi orosz mozgósítás "működött", és a mozgósítottak készek harcolni. Az Ukrajinszka Pravda megjegyezte, hogy a katonai hírszerzés augusztusban nyilvánosságra hozott értesülései szerint Oroszország mintegy 160 ezer katonát vetett be az Ukrajna elleni háborúban, nem számítva a nemzeti gárdája tagjait.

Zaluzsnij kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy az orosz hadsereg újra megkísérel egy offenzívát az ukrán főváros, Kijev ellen. "Már januárban, de nagy valószínűséggel tavasszal az Oroszországi Föderáció nagy offenzívát indíthat a keleti Donbászból, délről vagy akár Fehéroroszországból" - fejtegette.

A főparancsnok ugyanakkor bizakodó a tekintetben, hogy az ukrán erők képesek visszafoglalni azokat a területeket, amelyeket Oroszország február 23. után szállt meg. Ehhez azonban - mint rámutatott - erőforrásokra van szükség. "Ehhez szükségem van 300 harckocsira, 600-700 gyalogsági harcjárműre, 500 tarackra" - sorolta Zaluzsnij.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetségesek valahogy visszatartják-e Ukrajnát a Krím megtámadásában, a főparancsnok megjegyezte: ahhoz, hogy elérjék a Krím határait, az ukrán fegyveres erőknek le kell küzdeniük a Zaporizzsja megyei Melitopolig tartó 84 kilométeres távolságot. Hozzátette, hogy ez elég is lesz, hiszen Melitopol felszabadítása révén Ukrajna a Krími Autonóm Köztársaság szárazföldi folyosójának teljes tűzellenőrzését biztosítaná. "Ahhoz azonban, hogy elérjük Melitopolt, Ukrajnának forrásokra van szüksége - hangsúlyozta Zaluzsnij.

Uniós biztos: Putyin célja hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak

Vlagyimir Putyin orosz elnök célja most az, hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak a tél folyamán, az orosz erők folyamatosan brutális bűncselekményeket követnek el a civilek ellen, kulcsfontosságú infrastruktúrát bombáznak, működésképtelenné téve az energiahálózatokat - jelentette ki Sztella Kiriákidész uniós biztos az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén.

A biztos az ukrajnai humanitárius helyzetről szóló vitában elmondta: az ENSZ legutóbbi becslései szerint Ukrajnában, közel 18 millió embernek van szüksége segítségnyújtásra, mivel nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, fűtéshez, villanyhoz, ivóvízhez.

Mint mondta, az EU Ukrajna humanitárius donorjaként ezidáig 13 millió ukránnak biztosított alapvető segítséget. Legutóbb az EU 130 millió eurós téli segélycsomagot juttatott el, amely áramfejlesztőket, életmentő felszereléseket tartalmaz. Emellett 77 ezer tonna adományt küldött ukrán kórházaknak és iskoláknak. Hozzátette: az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban.

Cseh Katalin, a Momentum uniós parlamenti képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy Európa szomszédságában már 17 ezer ártatlan civil halt meg a barbár orosz invázió következtében, a lakosság jó része van áram és fűtés nélkül, szenvedésük elképzelhetetlen.

Az EU illiberális populistái mindeközben megvétózzák az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt, annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki az EU-tól - jelentette ki. Mint mondta, "először Orbán vétózott, de aztán elállt ettől, mert a többiek a Tanácsban pénzt ígértek neki, de ma jött a hír, hogy a lengyel kormány is feltartóztatja a segélycsomagot, mert pénzt akar cserébe."

"Nincs szó rá, milyen szégyenletes ez az egész. Remélem, hogy a Tanács végre megtanulja a leckét: ha engedsz a zsarolóknak, mindig többet fognak kérni" - fogalmazott Cseh Katalin.

ENSZ: Több mint 14 millió tonna gabonát exportáltak már Ukrajnából

Több mint 14 millió tonna gabonát exportáltak már az ukrán kikötőkből a fekete-tengeri kezdeményezésnek köszönhetően - közölte az ENSZ tárgyalásokért felelős magas rangú vezetője csütörtökön.

Rebeca Grynspan, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára genfi sajtótájékoztatóján kiemelte az Ukrajna és Oroszország között létrejött megállapodás jelentőségét, amely hét hónapja folyamatosan lehetővé teszi az élelmiszeripari termékek egekbe szökött világpiaci árának csökkentését.

Több mint 14 millió tonna gabonát szállítottak már el, amelyet a fekete-tengeri kezdeményezésnek köszönhetően sikerült szétosztani - magyarázta az UNCTAD főtitkára.

A fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás, amelyet július 22-én 120 napra írt alá az ENSZ, Ukrajna, Oroszország és Törökország, lehetővé tette az orosz-ukrán háború által kiváltott globális élelmezési válság enyhítését, és a megállapodást négy hónappal - március 22-éig - meghosszabbították.

Rakétatámadás érte Donyecket, többen megsérültek

Legalább kilenc ember megsérült, amikor az ukrán hadsereg csütörtök reggel Grad sorozatvetőből negyven rakétát lőtt ki Donyeck belvárosára - közölte az Oroszországhoz csatolt Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága.

Alekszej Kulemzin donyecki polgármester Telegram-bejegyzése szerint ez volt a városra mért legsúlyosabb csapás 2014 óta.

Vitalij Hocenko, a donyecki régió miniszterelnöke azt hangoztatta, hogy az ukrán hadsereg továbbra is a civilek ellen harcol, és újabb háborús bűnöket követ el.

A sorozatvető-támadás során közvetlen találat ért nyolc többemeletes lakóházat, továbbá a diákkórházat, egy iskolát, a helyi műszaki egyetem több épületét és egy templom kupoláját. A templomban éppen elkezdődött a reggeli liturgia. A várost délután ágyúlövések érték.

Más orosz ellenőrzés alá került településekről is jelentettek csütörtökön ukrán találatokat a helyi hatóságok.

Bírálják a napokban elfogadott ukrán kisebbségi törvényt a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetei

Közös nyilatkozatban bírálja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt.

A közös nyilatkozat rámutat, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat.

A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, "nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem" - áll a nyilatkozatban.

A közös nyilatkozat szerint az új jogszabály "a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi", megfosztva ezzel őket (közösségeiket, szervezeteiket) az intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is.

A kárpátaljai magyarság két mérvadó érdekvédelmi szervezete szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében.

Az USA bővíti az ukrán katonák kiképzési programját Németországban

Amerikai kiképzők a jövő év elejétől kezdve havonta egy zászlóaljnyi ukrán katonát (600-800 fő) képezhetnek ki Németországban - közölte a New York Times két meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva.

Kárpátaljai családokat és zeneiskolákat támogat a NOE karácsony alkalmából

Nehéz sorsú kárpátaljai családok és zeneiskolák kapnak szeretetcsomagot és hangszereket a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) és támogatóinak köszönhetően karácsonyra.

Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a szervezet munkatársai októberben Kárpátalján jártak és nagyon megindította őket, amit ott láttak, ezért döntöttek úgy, hogy vezető tisztséget betöltő hölgyeket kérnek fel arra, hogy néhány család részére állítsanak össze adománycsomagot.

A ruhákat, cipőket, tartós élelmiszereket, tisztítószereket, játékokat és mesekönyveket tartalmazó csomagokat 35 nagydobronyi család mintegy 80 gyerekéhez juttatják el, valamint a császlóci és nagydobronyi zeneiskolának gitárokat, hegedűket és egy pianínót ajándékoznak - közölte az elnök.

TÓTH Krisztina; SZENTKIRÁLYI Alexandra
Kárpátaljai családokat és zeneiskolákat támogat a NOE karácsony alkalmából
Fotós: Illyés Tibor / Forrás: MTI

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arról beszélt, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a Kárpátalján élők, mert sok helyen nincs áram, vagy akadozik az ellátás, a gyerekek sokszor hidegben, sötétben tanulnak, akadozik a mobil- és internetszolgáltatás, sok család pedig egyszülős családdá vált, mert a férfiakat elvitték harcolni.

Minden segítségre szükség van ezekben a nehéz időkben, ezért örömmel csatlakozott ő is a NOE kezdeményezéséhez és állított össze csomagot a kollégáival - mondta a kormányszóvivő.

Változik az ukrán menekültek helyzete Lengyelországban

Lengyelország módosítja az Ukrajnából érkező menekültek tartózkodására és segélyezésére vonatkozó szabályokat. Mostantól az ukránok csak az első 120 napban lakhatnak ingyenesen átmeneti szálláson, az ország elhagyása esetén pedig „befagyasztják" a szociális ellátásokat – írja a Strana.ua december 15-én, csütörtökön.

Az orosz támadások 5 embert megöltek és 18-at megsebesítettek

Az elmúlt nap folyamán orosz támadások célpontjai Herszon, Harkiv, Zaporizzsja, Mikolajiv, Szumi, Luhanszk és Donyeck megye voltak, legalább öt ember meghalt és 13 megsebesült.

Orosz-kínai együttműködés

Peking kész megerősíteni az együttműködést Moszkvával az energiaszektorban, és nem engedi, hogy bárki beavatkozzon ebbe a területbe – mondta Csang Hanhui, Kína oroszországi nagykövete december 15-én - írja az Izvesztyija.

Visszavert orosz támadások

Az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat a Donyecki területen lévő Verhniokamjanszke, Jakovlivka, Szoledar, Bakhmut, Veszele és Mariinka közelében - közölte a vezérkar.

Lakóház romjait nézi egy férfi az Oroszországhoz csatolt kelet-ukrajnai Donyeckben egy ukrán tüzérségi támadás után, 2022. december 15-én
Fotós: Alexei Alexandrov / Forrás: MTI/AP

Kanada visszaállította az Északi Áramlat alkatrészeire vonatkozó szankciót

Kanada szerdától nem teszi lehetővé, hogy Montrealban javítsák az Oroszországból Európába irányuló Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináit.

Melanie Joly kanadai külügyminiszter és Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős tárcavezető közös közleményükben azt írták: Ukrajnával, Németországgal és más európai szövetségesekkel együttműködésben hozták meg a szankciók visszaállításáról szóló döntést.

Egy korábbi mentesség értelmében lehetőség volt arra, hogy az oroszok a meghibásodott alkatrészeket Németország közvetítésével Kanadába küldjék javításra.

A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-1-et augusztus 31-én állították le az oroszok karbantartásra hivatkozva, de azóta sem indult újra rajta a gázszállítás. A vezeték egy szeptemberi robbanássorozat következtében súlyosan megrongálódott, a Nyugat és Oroszország egymást vádolta az incidens miatt.

Herszon áram nélkül maradt

Jaroszlav Janusevics elmondta, hogy a csütörtökön két ember halálát okozó heves lövések miatt a városban jelenleg nem működik az áramszolgáltatás.

Telegram-fiókján posztolva azt mondta, hogy az első adandó alkalommal megkezdik az elektromos hálózatok helyreállítását.

Az ukránok 11 ezer embert evakuáltak

Irina Verescsuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese közölte, hogy 11 ezer embert evakuáltak a Kijev által ellenőrzött Herszon régió területeiről.

Orosz rakétatámadásban súlyosan megsérült adóhivatali épület Kijevben 2022. december 14-én
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Az USA intelligens bombakészleteket tervez Ukrajnának küldeni

Az Egyesült Államok olyan elektronikus berendezéseket készül küldeni, amelyek a nem irányított légi lőszereket intelligens bombákká alakítják át, hogy segítsék Ukrajnát a nagy pontosságú támadások végrehajtásában – közölték az ügyet ismerő tisztviselők a The Washington Postnak.

Mindez alig egy nappal azután történt, hogy a Biden-kormányzat állítólag arra készül, hogy a legfejlettebb légvédelmi rendszereit küldje Ukrajna megsegítésére, végül beleegyezett az ország vezetőjének hónapokkal ezelőtti kérésébe.

A jelentések szerint Lloyd Austin védelmi miniszter egy csütörtökön várható bejelentés keretében jóváhagyhatja azt az utasítást, hogy legalább egy Patriot egységet átadjanak Ukrajnának.

Orosz–ukrán fogolycsere

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy újabb 64 ukrán hadifogoly került vissza orosz fogságból.

A hírt legutóbbi, szerda esti országos beszédében jelentette be:

„ma 64 ukrán került vissza orosz fogságból... Négy tiszt és 60 közlegény és őrmester. Köztük vannak súlyosan sebesültek is”.

Egy amerikai állampolgárt, akit nyáron tartóztattak le oroszbarát szakadárok Ukrajnában, szintén szabadon engedtek az Ukrajnával kötött fogolycsere keretében – közölte szerdán Andrij Jermak, az ukrán elnöki adminisztráció vezetője.

Közel félszáz áramfejlesztőt adott át Herszonban az Ökumenikus Segélyszervezet

Az Ökumenikus Segélyszervezet célba juttatta a december 8-án Magyar Levente miniszterhelyettes, Lehel László az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és ukrán állami tisztségviselők jelenlétében a kárpátaljai Csapról útnak indított segélyszállítmányokat. A Külgazdasági- és Külügyminisztérium támogatásából beszerzett 46 áramfejlesztő generátor az áram-, folyóvíz- és fűtéshálózatokról levágott dél-ukrajnai Herszon egészségügyi intézményeinek, vízművének és lakóingatlanjainak áramellátását fogja biztosítani, nagy mértékben hozzájárulva ezzel a normális élet újraindulásához – közölte a segélyszervezet.

A Magyarország támogatásaként célba juttatott generátorok kórházakban és a vízellátásban is segítik a túlélést a kritikus helyzetben
Forrás: Ökumenikus Segélyszervezet

A frontvonalon fekvő, egykor háromszázezer lelket számláló kikötővárosban a humanitárius helyzet továbbra is kritikus, hiszen a közműszolgáltatások csak részlegesen álltak helyre és élelemhez is döntően a segélyszállítmányokból jutnak hozzá a herszoniak.

A magyar segélyszervezet munkatársai a kedvezményezett intézmények vezetőivel egyeztetve felmérték a további segítségnyújtás lehetőségeit.

Mint ismeretes, az Ökumenikus Segélyszervezet már november 29-én 30 tonna élelmiszert és tisztasági terméket szállított a folyamatos orosz támadásoknak kitett Herszonba.

Ukrán ombudsman: kiskorúakat is megkínoztak az orosz csapatok

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi ombudsman kiskorúak megkínzásával vádolta meg az orosz csapatokat.

„Herszon megyében tíz kínzókamrára bukkantunk, közülük négyre magában a városban”

– számolt be a tisztségviselő szerdai sajtótájékoztatóján Kijevben.

Az ombudsman rámutatott: nem csak kínzásról tudnak. Dokumentálva van, hogy a gyerekek csak minden második nap kaptak vizet, és gyakorlatilag éheztették őket. Állítólag azzal igyekeztek megtörni őket, hogy azt mondták nekik: a szüleik lemondtak róluk, és nem jönnek vissza értük.

A kiskorúakat azzal vádolták, hogy támogatják az ukrán hadsereget. A fogvatartottak között volt egy 14 éves fiú, aki szétrombolt orosz haditechnikát fotózott.

Hasonló incidensekre a Harkiv megyei Balaklijában is akadt példa – tette hozzá Lubinec.

A tisztségviselő egyúttal újra felrótta Moszkvának, hogy gyerekeket deportál Oroszországba.

Oroszország február 24-én indított háborút Ukrajna ellen, Herszon városa március elejétől november elejéig, Balaklija pedig márciustól szeptember elejéig volt orosz kézen.

Az amerikai képviselőház előterjesztette Oroszország kizárását az ENSZ-ből

Az amerikai képviselőház határozatot terjesztett be, amelyben javasolja Oroszország kizárását az ENSZ Biztonsági Tanácsából.

Oroszország megsértette az ENSZ Alapokmányát azzal, hogy olyan háborút indított, ami kétségbe vonja a Biztonsági Tanácsban való helyhez való jogát – áll a határozatban.

Az ukrán erők rakétákkal támadták az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket

Az ukrán erők rakétákkal támadták csütörtökre virradóra az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket – számolt be a város polgármestere.

Alekszej Kulezmin Telegram üzenetküldő csatornáján közölte, hogy évek óta ez volt az egyik legnagyobb ukrán támadás a városuk ellen.

Az elöljáró tájékoztatása szerint az ukránok Grad sorozatvetőkből negyven rakétával támadtak a városban élő civilekre. Az ukrán belövések következtében egy óvoda, egy orvosi rendelőintézet, nyolc lakóépület és egy bevásárlóközpont rongálódott meg.

Találat érte a helyi műszaki egyetem és a Szpaszo-Preobrazsenyszkij székesegyház kupoláját is. Az előzetes információk szerint öt ember megsebesült.

A köztársasági rendkívüli helyzetek minisztériumának közlése szerint a robbanások által keletkezett tűzben megsemmisült négy személyautó. A város központi kerületében nem voltak halálos áldozatok.

Az EU és a NATO üzen

Kilenc hónappal a teljes körű invázió után az EU és a NATO várhatóan hivatalosan is közös nyilatkozatot ad ki, amelyben felszólítja Oroszországot, hogy hagyja abba a háborút és hagyja el Ukrajnát, valamint teljes támogatást ígér Kijevnek.

A diplomaták állítólag megállapodtak abban, hogy „teljes mértékben támogatják Ukrajna eredendő jogát az önvédelemhez és a saját sorsának megválasztásához” és hogy „Oroszország brutális háborúja” „súlyosbította az emberek milliárdjait világszerte érintő élelmiszer- és energiaválságot”.

Ukrajna dróncsapás mért a kurszki orosz légibázisra

Egy kurszki orosz légibázist ért csapás szerda este – közölte egy magas rangú ukrán tisztviselő.

Anton Gerascsenko, Volodimir Zelenszkij elnöki főtanácsadó Telegramon tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt írta, hogy egy drón csapott le az orosz katonai létesítményre.

A RIA orosz médiaszervezet idézte Roman Sztarovoit regionális kormányzót, aki szerint „a légvédelem működött a kurszki terület felett az este folyamán, nem voltak áldozatok és nem keletkezett kár”.

A lengyel parlament terrorizmust támogató államnak szavazta meg Oroszországot

A lengyel parlament elismerte Oroszországot, mint a terrorizmust támogató államot.

A parlament azt is kimondta, hogy az Orosz Föderációt el kell szigetelni a nemzetközi színtéren.

Kanada visszaállította az Északi Áramlat alkatrészeire vonatkozó szankciót

Kanada szerdától nem teszi lehetővé, hogy Montrealban javítsák az Oroszországból Európába irányuló Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináit.

Melanie Joly kanadai külügyminiszter és Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős tárcavezető közös közleményükben azt írták: Ukrajnával, Németországgal és más európai szövetségesekkel együttműködésben hozták meg a szankciók visszaállításáról szóló döntést.

Egy korábbi mentesség értelmében lehetőség volt arra, hogy az oroszok a meghibásodott alkatrészeket Németország közvetítésével Kanadába küldjék javításra.

A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-1-et augusztus 31-én állították le az oroszok karbantartásra hivatkozva, de azóta sem indult újra rajta a gázszállítás. A vezeték egy szeptemberi robbanássorozat következtében súlyosan megrongálódott, a Nyugat és Oroszország egymást vádolta az incidens miatt.

Műanyag fóliával letakarja autóját egy pár egy orosz rakétatámadás után Kijevben 2022. december 14-én
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Ukrajna légvédelmi rendszert kaphat az USA-tól

Az Egyesült Államok hamarosan dönt arról, hogy szállít-e Ukrajnának fejlett Patriot légvédelmi rendszert.

A Patriot lenne a legfejlettebb föld-levegő rakétarendszer, amelyet a Nyugat eddig Ukrajnának biztosított. A Washington Post az ügyet ismerő amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok olyan elektronikai berendezések küldését is tervezi, amelyek a nem irányított rakétákkal történő pontos célzást tesz lehetővé.

Herszont bombázták az oroszok

A dél-ukrajnai Herszon városában lévő regionális közigazgatás épületét több orosz rakéta találta el – közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.

Kijlo Timosenko elmondta, hogy

a nemrég felszabadított város központjában lévő épület két emeletén keletkezett kár, de a jelentések szerint senki sem sérült meg.

Az ukránok szerdán 13 iráni drónt lőttek le Kijev felett

Az ukrán hadsereg közölte, hogy szerdán 13 iráni gyártmányú drónt lőtt le Kijev és környéke felett, ami hetek óta az első jelentős orosz dróntámadás a főváros ellen. A csapások öt épületet rongáltak meg, a hatóságok pedig az „energetikai terror” folytatásának minősítették a támadást. Áldozatok nem voltak – mondta a kijevi mentőszolgálat szóvivője.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 5398-an léptek be szerdán Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4005-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 157 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal szerdán 26 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől – tudatta az ORFK.

Itt indulhat meg az orosz offenzíva

Az orosz erők a következő hónapokban a legkönnyebben két fő előrenyomulási tengely mentén indíthatnak támadó hadműveleteket:

az északkelet-ukrajnai Harkiv-Luhanszk határ mentén vagy a Donyecki területen

– írta elemzésében az ISW amerikai agytröszt.

Újabb fogolycsere

64 ukrán katonát engedtek el a legutóbbi fogolycsere során.

Ukrán rakétákat lőttek le orosz terület felett

Rakétákkal támadta Ukrajna az oroszországi brjanszki területen lévő Kilncse városát – jelentette be Alekszandr Bogomaz,a terület kormányzója. Bogomaz azt mondta, hogy az orosz légvédelem lelőtte a rakétákat.

Putyin bizonytalan

Putyin arra utaló döntése, hogy elhalasztja az Orosz Föderáció Közgyűléséhez intézett éves beszédét, azt jelzi, hogy továbbra is bizonytalan abban, hogy képes-e alakítani az orosz információs teret, miközben egyre több kritika éri az invázióval kapcsolatos magatartását – írta elemzésében az ISW amerikai agytröszt.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában