Kiterjedt kapcsolatok

2022.09.29. 11:25

Így működik a Soros-hálózat a közép-európai és a balkáni országokban

A Soros György nevével fémjelzett szervezeti háló az elmúlt évtizedekben több régiós országban gyakorolt érdemi befolyást a belpolitikai folyamatokra. A Mandiner összegyűjtötte a részleteket.

Soros György

Forrás: AFP

Fotós: Fabrice Coffrini

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a milliárdos tőzsdeguru a pénzpiaci tevékenysége mellett milyen célokra szánta dollár százmillióit az elmúlt évtizedekben. Ő ezt úgy hívja, filantróp tevékenység, egyúttal a Karl Popper által ihletett nyílt társadalom eszméjének terjesztése. Tény: habár eredetileg a kommunista rezsimek lebontását is segíteni kívánta, azóta sem hagyott fel a küldetésével, és a rendszerváltozás ideje, illetve a kommunista hatalom alól való felszabadulás időszaka óta Soros György egyre nagyobb befolyást szerzett a hálózatain keresztül – fogalmaz a Mandiner.

Miközben az Egyesült Államokban sem tétlenkedik, szervezeteit és pénzét alig leplezetlenül máig arra használja, hogy az általa vallott értékek és érdekek mentén alakítsa a kelet-közép-európai, valamint a balkáni országok belpolitikáját. Tette mindezt úgy, hogy hozzá köthető alapítványok, valamint médiumok segítségével, a választások manipulálásán keresztül szövetséges politikusokat juttatott hatalomra, akik országukat az amerikai tőzsdespekuláns elképzeléseinek megfelelően kezdték átalakítani.

Habár még vannak olyan országok, ahol Soroséknak nem sikerült a befolyásuk alá vonniuk a politikát – például Lengyelország –, a tőzsdespekuláns azokban az államokban is széles hálózattal rendelkezik, és

mindent megtesz, hogy megbuktassa a számára ellenséges, bevándorlásellenes, konzervatív kormányokat.

Az amerikai befolyásolás nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthet, ám az érintett országok eddig nem igazán tudtak mit kezdeni ezzel a jelenséggel. A Mandiner összegyűjtötte, milyen „hadállásokkal” rendelkeznek régiónkban Sorosék. A cikkből kiderül például, hogy 

Soros György lengyelországi tevékenységében kulcsszerepet játszik az általa még a nyolcvanas évek végén alapított Báthory Alapítvány, amelyen keresztül a 2015 óta hatalomban lévő jobboldali kormányt megdönteni kívánó médiumokat, szervezeteket, tüntetéseket, sőt, akár politikai pártokat támogat. 

Az egyik ilyen kísérlete, hogy utcai demonstrációk segítségével kezdte el befolyásolni a 2019-es választások kimenetelét, elsősorban egy lengyel kormányellenes, feminista mozgalom, az úgynevezett „czarny protest” pénzügyi támogatásán keresztül.

Csehország

Soros Csehországban is kiterjedt „civil” hálózattal rendelkezik, amelyet aktívan használ a helyi politika befolyásolására. Csak 2018-ban több mint húsz szervezet kapott tőle pénzügyi támogatást, köztük egy oknyomozó portál is. A tőzsdespekuláns még 2015-ben alapított egy European Values nevű think tank-et, amelynek képviselői 2016-óta aktívan részt vesznek a cseh belpolitika alakításában. 2019-ben a regnáló miniszterelnök,

Andrej Babiš-sal szembeni tüntetések kapcsán is felmerült Soros György neve,

hiszen annak élére olyan civil szervezetek álltak, amelyek rendszeresen részesültek a támogatásaiból – ahogy arra a XXI. Század Intézet is rámutatott.

Szlovákia

Petr Zantovski szerint a filantróp milliárdos cseh szervezetein keresztül Szlovákiában is próbál politikai befolyást szerezni. A cseh egyetemi professzor egy nyilatkozatában úgy vélte, a 2017-es szlovákiai kormányválságban Soros érintettsége is egyértelműen megfigyelhető volt. Már csak azért is, mert Robert Fico nyilvánosságra hozta, hogy Kiska korábbi köztársasági elnök és Soros titkos személyes találkozókon beszéltek egymással. 2019-ben végül Fico azután kényszerült távozásra a kormányfői székből, hogy – szerinte – Soros által is finanszírozott tüntetések törtek ki az országban Ján Kuciak újságíró meggyilkolása kapcsán.

Szlovénia

A Mandiner azt is megjegyzi, Soros újságírók hadát mozgatja Szlovéniában. A Nyílt Társadalom Intézet Szlovénia nevű szervezet 1992 óta folytat aktív tevékenységet a Magyarországgal szomszédos országban. 2018-ban azonban Janez Jansa személyében egy úgymond Soros-kritikus miniszterelnök került hatalomra, akit a baloldalnak csak idén sikerült leváltania: Robert Golob vezetésével az újonnan alkotott balliberális Szabadság Mozgalom nyerte a parlamenti választásokat.

A Nova 24 Tv szlovén lap szerint a Szabadság Mozgalom és Soros között fellelhető némi kapcsolat. A párt egyik alelnöke, Urska Klakocar Zupancic például politikai tevékenységét megelőzően Ljubljanában dolgozott bíróként, és 

egy interjúban egyáltalán nem tagadta, hogy a Nyílt Társadalom Intézeten keresztül egy évig külföldön dolgozott.

Hasonló háttérrel rendelkezik Golob kormányának külügyminisztere, Tanja Fajon, aki szerepel az úgynevezett Soros-listán, amely a tőzsdespekuláns Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseit sorolta fel.

Bulgária

Soros György Bulgáriában is aktívan kampányolt szervezetein keresztül. A milliárdos például 2020-ban egyéves támogatást nyújtott a bolgár Helsinki Alapítványnak, hogy terjessze a „nyílt társadalom” eszményét. 2021-ben ráadásul egy hozzá közelálló párt is indult a bolgár választásokon, A Demokratikus Bulgária (DB). Miután a DB nem bizonyult eléggé eredményesnek, inkább beindították a Petkov-Vaszilev duó politikai projektjét. Egyikük, Kiril Petkov a Harvardon végzett, kanadai állampolgár, ráadásul a demokrata amerikai elnök, Joe Biden egy videóüzenetben személyesen is kiemelte a nevét. 2021 novemberében a duó pártja, a „Folytatjuk a változást” kis többséggel végül megnyerte a parlamenti választást, a miniszterelnöki tisztet pedig egészen idén augusztusig Petkov töltötte be, amikor a kormánykoalíció megbukott egy bizalmi szavazást követően.

Románia

Soros figyelmét Románia sem kerülte el. Bogdan Duca román politikai elemző szerint Soros érdekeltségébe tartozik az USR-Plus párt, de az amerikai milliárdos befolyása érezhető a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) is. Az elemző szerint a 2020. december 6-ai választások előtt Soros már megnyerte az úgynevezett „ideológiai csatát”, hiszen mindhárom vezető párt az úgymond progresszív platformon állt.

Eredetileg tizenkét NGO beindulása követte Soros megjelenését Romániában, majd

tucatjával születtek ezekből az újabb NGO-k, azzal az alig leplezett céllal, hogy Románia alapvetően ortodox konzervatív társadalmából liberálist faragjanak.

Ez az NGO-„sereg” kezdett el nyomást gyakorolni a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kormányokra. A támadások egyik eleme, hogy a csehországihoz hasonló módon oroszpártisággal feketítsék be a PSD-t, megfosztva őket az amerikai kormány támogatásától.

Moldova

A 2022-es müncheni biztonságpolitikai konferencián részt vett Soros György fia Alexander Soros is, aki felhasználta az alkalmat, hogy moldovai szövetségesével, Maia Sandu moldvai elnökkel fotózkodjon. Ismert: Sandu nagy mértékű anyagi támogatást kapott Soroséktól, hogy megerősödjön a pártja, s végül győztesen jöjjön ki a 2020-as elnökválasztásból.

Montenegro

Még 2020 májusában a Soros Györgyhöz köthető Freedom House civil szervezet Magyarországgal és Szerbiával együtt olyan államok közé sorolta Montenegrót, amely „már nem demokrácia”, ugyanis megítélésük szerint „az állami harácsolás, hatalommal való visszaélés és erős-ember taktikák követésének éveiként” lehet leírni Milo Djukanovic hatalmának időszakát. 2020-ban azonban változott a politikai hangulat az országban, mikor Dritan Abazovic került a miniszterelnök-helyettesi posztra. Hamarosan az is kiderült, hogy 

a fiatal politikus a Soros-birodalom szövetségese. 

Idén májusban például az amerikai tőzsdespekuláns fia, Alexander Soros találkozott Abazovic-csal a Word Economic Forumon, akit stabilizáló és pozitív erőnek nevezett az egész Nyugat-Balkánra nézve. Dritan Abazovic pedig úgy nyilatkozott, hogy a montenegrói kormány elkötelezett az Open Society-vel és Alexander Sorossal való együttműködés mellett.

Észak-Macedónia

Észak-Macedónia 2008 óta kap a fejlesztési forrásokat, úgynevezett „USAID-pénzeket” az Egyesült Államoktól, amelyek fő elosztója 2012 óta éppen Soros György Open Society Foundation szervezete. 

Nem csoda, hogy a tőzsdespekuláns a balkáni államban is széles hálózatot tudott kiépíteni. 2015-ben a macedón baloldal korrupcióval vádolta meg a jobboldali Nikola Gruevszki miniszterelnököt. Hiába érkeztek cáfolatok, komoly tüntetések szerveződtek, számos fiatal „Soros Army” pólóban ment ki az utcára, éppen a migránsválság idején. Végül 2018-ban a bevándorlásellenes Gruevszkit elmenekült az országból, miután a Különleges Ügyészi Hivatalon keresztül elítélték a volt miniszterelnököt.

Ukrajna

Ukrajnában 1990-ben a Nemzetközi Újjászületési Alapítvány keretein belül jelent meg először Soros György. 

1990 és 2020 között 310 millió dollárt költött arra, hogy Ukrajnában is előmozdítsa a „nyílt társadalom” eszményét. A Leonyid Kucsma által vezetett kormányra helyeztek először jelentős nyomást, majd a 2004-es választási kampányban az alapítvány pénzügyileg támogatta Viktor Juscsenko ellenzéki jelöltet Viktor Janukoviccsal szemben. Mikor Janukovics megnyerte a második fordulót, kitört az úgynevezett narancsos forradalom és a megismételt választáson már Juscsenko nyert.

Legközelebb a 2013-14-es majdani forradalomban játszott jelentős szerepet az alapítvány, saját honlapjukon is büszkén hirdetik, hogy aktívan támogatták az Euromajdan kezdeményezést. Emellett pénzügyileg is segítették a Hromadszke TV létrejöttét, ami szintén jelentős szerepet vállalt a kormányellenes tüntetések támogatásában. 

Hogy Sorosék a jelenlegi elnök mögött is megtalálhatóak, azt az is bizonyítja, hogy Alexander Soros májusban Davosban találkozott Serhiy Leshchenkoval, Zelenszkij tanácsadójával, ahol a háború megnyerésének módja volt a téma.

A Mandiner teljes, részletes cikke ITT olvasható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában