Soltész: Szent István életét a kereszténységből fakadó lelkiség határozta meg

Az államtitkár a 250 éve felszentelt és nemrég felújított makói Szent István Király Plébániatemplomban tartott ünnepi szentmise után mondott beszédet.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond az ünnepi szentmise után a 250 éve felszentelt és nemrég felújított Szent István Király Plébániatemplomban Makón 2022. augusztus 20-án

Forrás: MTI

Fotó: Rosta Tibor

Szent István életét a kereszténységből fakadó lelkiség határozta meg, felismerte, hogy keresztény hit nélkül nem alkothat maradandót – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Makón.

Soltész Miklós a 250 éve felszentelt és nemrég felújított Szent István Király Plébániatemplomban tartott ünnepi szentmise után szólt arról, hogy a magyar nép – bizonyítékául annak, hogy Szent Istvánnak igaza volt – túlélte a tatár, a török, a német és a szovjet megszállást; és integrálni tudott román, szlovák és szerb családokat úgy, hogy segítette őket nyelvük, vallásuk és kultúrájuk megőrzésében.

A magyar nép, Trianon igazságtalansága ellenére, a békére törekszik – szögezte le az államtitkár.

Felidézte, hogy a csanádi egyházmegyét 1030-ban alapították, története szorosan összefügg a középkori magyar állam megszervezésével. Ma is figyelmeztet a kereszténység-pogányság, napjainkban inkább a kereszténység, valamint az ateizmus, liberalizmus és anarchizmus harcára – jelentette ki.

Örömét fejezte ki, hogy az egykor elszakított Csanád Vármegye három jelenlegi főpásztora, Kiss-Rigó László, a Szeged–Csanádi Egyházmegye, Pál József Csaba, a Temesvári Egyházmegye és Német László, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke koncelebrálta a szentmisét a negyed évezrede felszentelt barokk templomban.

Beszéde végén az államtitkár I. (Szent) István király Intelmek című művéből idézve aláhúzta: a tétlenséget és a tunyaságot kerülni kell, így lehet a látható és a láthatatlan ellenséget legyőzni.

Egy évvel korábban Soltész Miklós beszédében elmondta, Makón teljes körű összefogással újulhatott meg a templom, ugyanis a román nemzetiségi önkormányzat által benyújtott pályázatot támogatta az államtitkárság 35 millió forinttal.

Ezt mintegy 200 adakozó 15 millióval, az egyházközség pedig hétmillió forint saját forrással egészítette ki. A felújítás során új aljzatbetont és mészkő padlólapokat és lábazatot alakítottak ki, új festést kaptak a falak alsó, fehér részei. Szűcs Gábor asztalosmester új, fűthető padokat készített borovi fenyőből. Emellett megújították a templom hangosító rendszerét is.

Farkas Éva Erzsébet (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, hogy a templom felszentelésének 250. évfordulóját egyéves ünnepségsorozattal ünnepelték meg, amely során felszentelték a Mindszenty-emlékhelyet; jubileumi kötetet mutattak be; újjászületett a templomi címer és zarándoklatokat tartottak.

Minden a közösségi együttlétről, egész Makó városáról szól – fogalmazott a városvezető.