Strómanok

2022.02.08. 21:39

A szalmaember viheti el a balhét a Mártha-ügyben

Az áltulajdonosok a vállalkozói lét árnyoldalához tartoznak.

Már régóta elterjedt formája a vagyon elrejtésének, valamint a gazdasági bűncselekmények következményei alóli kibújásnak a strómanok alkalmazása, ami többféle módon is történhet. A magyar politikában sem számít példa nélkülinek a strómanok alkalmazása, elég csak Simon Gáborra, az MSZP korábbi politikusára gondolni, újabban pedig Mártha Imréről, a fővárosi közműcégek vezetőjéről derült ki, hogy ilyen módon titkolja vagyonát - írja a Magyar Nemzet. 

– A strómannak jogi szempontból a gazdasági ügyletek szerződéskötési folyamataiban van jelentősége, melyek során a stróman ingyenesen vagy ellenérték fejében olyan jogügyletekhez nyújt segítséget, melyben a harmadik személy saját nevében különböző okoknál fogva nem tud vagy nem akar eljárni – közölte lapunkkal ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője hozzátette: a strómanok a hatályos bírói gyakorlat alapján például cégeket anyagi ellenszolgáltatás ellenében nevükre vevő indifferens személyek.

– A stróman büntetőjogi értelemben általában bűnsegéd, abban az esetben, ha szándékosan nyújt segítséget az adott bűncselekmény elkövetéséhez. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt, viszont mint részes rá is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell a Btk. alapján alkalmazni 

– rögzítette Lomnici. Az alkotmányjogász azt is kiemelte, hogy az elkövető, illetve a cselekmény büntetését kizárhatja vagy korlátozhatja – többek között – a kényszer vagy a fenyegetés.

A magyar közbeszédben strómannak nevezik azt az embert, aki egy másik személy nevében lép fel, mivel az utóbbi nem tud vagy nem kíván a nyilvánosság előtt szerepelni. A német eredetű szó – Strohmann – szalmaembert, szalmabábot jelent. A strómanok alkalmazására két jellemző példa van. Az első esetben az a cél, hogy például egy adósságokat felhalmozó cég olyan „áltulajdonos” kezébe kerüljön, akitől a nyomozó hatóságok nem jutnak el az eredeti tulajdonoshoz, aki a szóban forgó gazdasági bűncselekményt elkövette. 

Az ilyen áltulajdonos vagy nincstelen hajléktalan, vagy külföldi, esetleg halott. Elterjedt gyakorlat az is, amikor kenőpénzek könyveléséhez van szükség strómanra, de akkor is színre léphetnek, ha egy ügyletben olyan szereplő akar részt venni, akit eredetileg kizártak belőle vagy kínos a részvétele. Ekkor a stróman általában a nyereség bizonyos százalékáért dolgozik, illetve képviseli a megbízó érdekeit.

Még manapság is nagyon nehéz információt szerezni a strómanokról és a strómancégek működéséről, amelyek főleg a feketegazdaságba integrálódnak. 

A strómanok alkalmazása hátterében azonban nem csupán valamilyen jogtalan előnyszerzés állhat a büntetlenség biztosítása mellett, hanem főként a biztonságot nyújtó anonimitás megvásárlása. 

A Mártha Imre-ügyön túl sem számít példa nélkülinek a baloldalon, hogy strómanok közreműködésével rejtsék el a felhalmozott vagyont. Még 2014. február 4-én robbant ki az MSZP-t megrázó költségvetési csalási ügy, miután kiderült, hogy Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese mesés vagyont tart egy osztrák bankfiókban. 

Simon a büntetőeljárás során tagadta, hogy övé volna a pénz, ám még ma sem tudni, kinek a pénzét kezelte.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában