Hetven olvasót díjazott a hetvenéves Hírlap

Hét héten keresztül játszhattak az olvasók a Békés Megyei Hírlappal, az újsággal és elődeivel kapcsolatos kérdésekre kellett helyesen válaszolni. Több száz megfejtés érkezett a kiadóba, és a szerencse hetven hűséges előfizetőnek kedvezett. Lapunk kisorsolt LCD-televíziót, wellness hétvégét, tabletet, vásárlási utalványt is többek között, de magazin-előfizetések is gazdára találtak.

– Természetesen van helye a tévének, a hálószobába kerül majd – mondta az okányi Varju Gyuláné, akit Fortuna a kegyeibe fogadott, ő vehette át a televíziót. Noha még nem nyert az újsággal, a családban volt már olyan, akinek kedvezett a szerencse. A ’80-as évek óta előfizető, leginkább reggel, kávéfőzéskor, egy finom fekete elfogyasztása közben olvassa a lapot.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Fotó: Imre György
[/caption]
Emellett jutalmazta lapunk a legrégebbi, a legidősebb és a legfiatalabb előfizetőket is. A legidősebb a 99 éves békéscsabai Szász János, a legfiatalabb a szintén megyeszékhelyi Pusztai Tamás, a legrégebbi pedig a békési Szatmári Sándor, aki egy 1973-as előfizetői szelvényt küldött be.

– Amikor a feleségem áldott állapotban volt, úgy döntöttünk, előfizetünk, hogy a lap olvasása közben is pihenhessen. Mivel a nejem könyvelő volt, minden fontos iratot megőriz a mai napig, így maradt meg az előfizetői szelvény is – mondta. Hozzátette, általában a hátulról, a sporttal kezdi az újságot, szereti, hogy minden fontos információt megtalál benne.

A múltból a jelenbe címmel kiállítás is nyílt a szerkesztőségben régi lapszámokból, amiket az olvasók küldtek be. A tárlatot végignézve megtudható többek között, hogy miért volt ellenőrzés a sarkadi cukorgyárban 1947-ben, Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke mit nyilatkozott az 1956. október 24-ei lapban az „ellenforradalmi provokációról”, és az is, hogy 1982-ben országos nyomdászvetélkedőnek adott otthont Békéscsaba.

A legrégebbi lapszámot, egy 1947. szeptemberit a békéscsabai Krizsán Istvánné küldte be. Elmondta, hogy a Mint Marci Hevesen című cikk miatt őrizték meg az utókornak, az iratok között tartották, mint egy ereklyét. Hozzátette, a helyi híreket kedveli leginkább az újságban, mivel az országban történt legfontosabb eseményekről úgyis beszámol a tévé.

Nánási János főszerkesztő-kiadóvezető ünnepi beszédében elsőként a köszönetét fejezte ki, hogy az olvasók számos példányt ereklyeként, emlékként őriztek meg az utókornak, mint fogalmazott, ennél nagyobb dicséret és elismerés nem is illethet egy újságot. Emlékeztetett, hogy hetven éve jelent meg a Viharsarok, amit a Viharsarok Népe, a Kossuth Népe, a Független Újság, a Békés Megyei Népújság, majd a ’90-es évek elejétől a Békés Megyei Hírlap követett.

– Maga a média világa is óriásit változott. Az internet, a sokasodó televíziók világában mi szeretnénk egyfajta eligazodási pont lenni. Egy olyan interaktív, az olvasókkal állandó és szoros kapcsolatot ápoló médiumként tevékenykedni, amely szűkebb pátriánk, Békés megye életének bemutatását tekinti a leglényegesebbnek, a kor igényeinek és követelményeinek megfelelően – emelte ki Nánási János.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Fotó: Imre György
[/caption]
A Békés Megyei Hírlapot kiadó Népújság Kft.-t 1992 és 2010 között vezető dr. Tóth Miklós hangsúlyozta, hogy a tizennyolc év alatt többtermékes családdá vált a kiadó, színvonalas, tartalmas magazinok jelentek meg, illetve elindult a BEOL.hu hírportál is.

Pocsaji Richárd felelős szerkesztő a kiállítással kapcsolatban kiemelte: komoly sajtótörténeti jelentőséggel bíró anyag gyűlt össze az olvasóknak köszönhetően, amit akár egy múzeum is megirigyelne. Hozzátette: a múlt felkarolása is nagyon fontos az újság számára.