2011.09.06. 17:18
Továbbra is az angol meló a legkedveltebb
Minden hatodik magyar felnőtt kacérkodik a külföldre költözés gondolatával — derül ki a TÁRKI frissen közzétett, migrációs hajlandóságot mérő kutatásából. A megkérdezettek nagy többségét elsősorban a külhoni munkavállalás lehetősége motiválja.
A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya, a magyar felnőttek 17 százaléka tervez valamilyen időtávú elvándorlást — állapította meg a TÁRKI országos kutatásának eredményeként.
Sik Endre kutatásvezető lapunknak elmondta, a megkérdezett háromezer felnőtt 12—12 százaléka rövid távú, néhány hónapos külföldi munkavállalásban, illetve hosszú távú elvándorlásban gondolkodik, 7 százalékuk pedig végleg elhagyná Magyarországot.
A Dél-Alföld Régióban minimális eltérés mutatkozik az országos átlaghoz képest. Körülbelül 11—11 százalékuk dolgozna a határt átlépve néhány hónapig, évig. Azt azonban valamivel kevesebben nyilatkozták (9 százalék), hogy végleg odahagynák szülőföldjüket.
A statisztikák szerint a magyarok körében — akármilyen munkáról legyen is szó — a legkedveltebb célország Anglia. Az ország fő motiváló ereje a magas életszínvonal. A következő a sorban Németország. Második helyének magyarázata, hogy régóta EU-s állam, emellett közelebb van, mint a szigetország. Ez az oka, hogy míg a ködös Albionba sok magyar csak rövid időre (1—2 évre) megy ki dolgozni, addig a Németországba vágyók hosszú távra terveznek. A harmadik legnépszerűbb Ausztria. Itt a bérek mellett a földrajzi közelség a legnagyobb ösztönzőerő. Ennek is köszönhető, hogy az Ausztriában munkát vállalók nagy része a letelepedés helyett az ingázást választja.
A gazdasági válság kirobbanása előtt még buszokkal jártak Romániába, a határtól nem túl messzire lévő, finommechanikával, autóalkatrész-gyártással foglalkozó, olasz tulajdonban lévő céghez dolgozni a battonyaiak. A vállalat rendszeresen tartott toborzókat is.
— Zalaegerszegről is jöttek haza battonyaiak, akik még nem vettek lakást maguknak, amikor kiderült, hogy a szomszédban van munka, alig néhány kilométerre a lakhelyüktől — mondta dr. Karsai József polgármester. A bér a teljesítménytől függött: akadt, aki 200, más 5—600 eurót keresett havonta, mely az akkori euróáron is jónak számított. Napjainkban már csak 3—4 battonyai jár át az olasz céghez. A többieket elküldték.
A legtöbbet arról hallani a híradásokban, hogy főként az egészségügyben dolgozók veszik külföld felé az irányt: — A békéscsabai Réthy Pál kórházban idén csupán egy szakdolgozóról tudnak, aki távozását azzal indokolta, hogy külföldön kíván munkát vállalni, s tavaly is tíz alatt volt azoknak a száma, akik ilyen indok miatt hagyták el az intézményt, illetve az országot — cáfolta a híradásokat Tárkány-Szűcs Zsuzsanna, a kórház ápolási igazgatója.
A teljes cikket a Békés Megyei Hírlap szerdai (szeptember 7.) számában olvashatja.
Hírlap-összeállítás -->
