Messze még a cél: háromszor ennyi használt elemet kéne gyűjteni

Mind több viharsarki intézmény és üzlet szorít helyet a jellegzetes sárga-zöld hengernek, amelybe a kiszolgált elemet dobhatjuk. Jövő júliustól azonban már nemcsak a belátáson múlik, a visszagyűjtésre törvény kötelezi majd az árusító boltokat.

Az egyik élelmiszerlánc húsz üzletében már két éve felvállalták ezt a szolgáltatást. — 2006-ban még nem tudhattuk, hogy egyszer kötelező lesz — mondta Hild Györgyné ügyvezető igazgató —, egyszerűen a kulturált lehetőséget akartuk magadni a vásárlóknak.

Mert látszólag egy mozdulaton, igazából a példán és az ismeretterjesztésen múlik, hogy a környezetre veszélyes hulladék a szemeteskukában, vagy a gyűjtőedényben végzi.

Egy veszélyeshulladék-gyűjtéssel foglalkozó betéti társaság a lemerült elemek visszavételére Békésben több mint 200 intézménnyel és céggel kötött szerződést. A három évvel ezelőttihez képest tavaly egyharmaddal több elemet sikerült így „visszaszerezniük”.

A méricskélés azért is izgalmas, mert 2016-ra 45 százalékos visszagyűjtési arányt vállalt hazánk. Az idei 18 százalékos penzumot még komolyabb gond nélkül teljesítjük, ám ezt kell nyolc éve alatt közel háromszorosára tornázni, ami a szakértők szerint nem lesz egyszerű. Cserépy Zoltán, az országos hatókörű — Békés megyében 504 gyűjtőpontot működtető — társaság ügyvezetője holland példát említett, ahol 37 százalékos aránynál tartanak, ám kétséges, hogy a maradék nyolc százalékot elérik-e nyolc év alatt.

— A környezettudatos embereket a legkönnyebb megnyerni és az oktatás, a jó kampány a szemléleten tovább javíthat. Ám egyszer elérünk egy olyan pontra, amikor tovább már nem bővíthető a kör. Az, hogy idehaza hol lesz ez a pont, egyelőre senki nem tudja megmondani — írta le a folyamatot az ügyvezető. Svájc például az elemek visszagyűjtésében 62 százalékos arányt teljesít, ám már most sejthető, hogy a vállalt 80 százalékot nem érik el.

A lakosság esetében a szép szó az egyetlen fegyver, ám a forgalmazóknál a bírsággal is kikényszeríthető a rend. Idén szeptembertől például egymillió forintra büntetik azokat a cégeket, akik szárazelemet úgy hoznak itthon forgalomba, hogy nem jelentkeznek be a környezetvédelmi főfelügyelőséghez.