Odacsapott a cafeteriaadó: Hatéves mélyponton a tagdíjbevétel az önkéntes nyugdíjpénztáraknál

A portfóliókat illetően örülhetnek a pénztárak és a tagok is, az első három hónap ugyanis szép eredményt hozott: a befektetéseken 43,2 milliárd forintnyi nyereség keletkezett, ez évesítve bő 20 százalékos hozamot jelent. Az intézmények által kezelt vagyon összege így március végére már megközelítette a 840 milliárd forintot, ez újabb rekordnak számít.

A portfóliókban egyébként főleg magyar állampapírt tartottak a kasszák, ezek tették ki a vagyon csaknem kétharmadát, míg a részvények és befektetési jegyek nagyjából 23 százalékot képviseltek az eszközökből. A maradék vagyon készpénzben, egyéb kötvényekben, illetve más eszközökben, például ingatlanban volt.

Ahogy már sejteni lehetett, a cafeteria megadóztatása nem kedvez a pénztáraknak. Valószínűleg a munkáltatói befizetéseket terhelő 25 százalékos közteher okozhatta, hogy az első negyedéves tagdíjbevétel mindössze 17,4 milliárd forintot tett ki az intézményeknél, ez negyedével kevesebb a tavalyi első három hónapinál, és jó néhány évre visszamenőleg a legalacsonyabb érték.

Utoljára 2004-ben fizettek be ennél kevesebbet az önkéntes nyugdíjpénztárakba az év első három hónapjában. A munkáltatók által befizetett tagdíjak összege valamivel több mint tízmilliárd forintot tett ki, és több mint 20 százalékkal lett kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez azt jelzi, hogy a cégek többsége nem növelte meg a munkavállalók cafeteriáját annak érdekében, hogy kiküszöbölje az adóteher okozta veszteséget. Maguk a tagok még jobban visszafogták befizetéseiket, náluk 25 százalék körüli volt a csökkenés.

Szintén rossz hír a kasszák számára, hogy a taglétszám 2008 negyedik negyedéve óta tartó folyamatos erodálódása nem állt meg, január és március között több mint 7500-zal, 1,32 millióra csökkent a tagok száma. A kilépőknek a pénztárak több mint 13 milliárd forintot fizettek ki. Az átlépők száma is növekszik – bár a magánnyugdíjpénztárakétól még messze elmarad –, a vizsgált időszakban megközelítette a hatezer főt.

A gazdálkodást illetően a kasszáknak sikerült összébb húzniuk a nadrágszíjat. A működési célú kiadások az első negyedévben több mint 15 százalékkal, 1,27 milliárd forintra zsugorodtak, miközben a bevételek csak 7 százalékkal csökkentek. Emiatt a már régóta veszteségesen működő intézmények január és március között mindössze 81 millió forintos deficitet halmoztak fel.

A legnagyobb megtakarítás a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségeknél mutatkozott, az erre fordított kiadás a harmadára csökkent. Közvetítők helyett a pénztárak inkább a reklámot helyezték az előtérbe, a marketingköltés ugyanis csaknem két és félszeresére hízott.