Az EBRD tovább támogatja Magyarországot - már látják a fényt az alagút végén

A finanszírozás növelését szolgáló tőkeemelésről ezen a közgyűlésen még nem alakult ki egyetértés, a tőkehelyzet áttekintését azonban egy évvel előrehozták - írta a bama.hu az MTI híre alapján.
   
Thomas Mirow elnök az EBRD 18. közgyűlését záró sajtóértekezletén - a bank korábban hangoztatott előrejelzését megerősítve - kijelentette: valószínűsíthető, hogy az átalakuló térség a válság legsúlyosabb szakaszán a tavalyi utolsó, illetve az idei első negyedévben túljutott. Mirow szerint "érik még ütések" a pénzügyi szektort és a reálgazdaságot egyaránt, és a jobb makroszámok nem jelentik azt, hogy a lakosság azonnal érezni kezdi saját életminőségén a javulást.

A bankelnök kijelentette ugyanakkor: az EBRD már látja annak jeleit, hogy a működési területét sújtó recesszió az idén eléri mélypontját, és jövőre "nagyon óvatos" kilábalás kezdődhet. Mirow határozottan leszögezte: az EBRD a legutóbbi térségi előrejelzésének közzététele óta megjelent új, idei első negyedévi GDP-adatok nyomán nem fogja tovább rontani saját prognózisát, mert abban "már benne voltak" az e számokról szóló becslések is.

   
Az EBRD - múlt héten Londonban kiadott friss, erősen rontott prognózisában - a tevékenységi területéhez tartozó harminc közép-kelet-európai, délkelet-európai, illetve közép-ázsiai országban átlagosan 5,2 százalékos visszaesést jósolt 2009-re, az előző, januári előrejelzésben szereplő 0,1 százalékos növekedési várakozás helyett.
   
A magyar gazdaságra adott idei előrejelzését a bank 5 százalékos GDP-mínuszra módosította az év elején valószínűsített 2 százalékos visszaesésről.
   
Tevékenységi területének egészén az EBRD 2010-re azonban már 1,4 százalékos átlagos növekedést - ezen belül Magyarországra stagnálást - vár.
   
Az EBRD által nyújtott térségi finanszírozások forrásairól Mirow a szombati sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a közgyűlésen megkezdődtek az előzetes viták a fenntartható mértékű finanszírozási értékről, és ezzel kapcsolatban az esetleges tőkeemelés lehetőségéről. Az elnök szerint "nyilvánvalóan nem várható, hogy e kérdésben mind a 63 részvényes (állam és szervezet) ugyanazon az állásponton legyen".
   
Mirow szerint egyesek "nagyon pártolták" a tőkeemelést, mások viszont azon a véleményen voltak, hogy "ha lehetséges", a bank jegyzett tőkéje maradjon a jelenlegi - 20 milliárd eurós - szinten. A vita "nem volt megosztó", de nem is alakult ki "azonnali, széleskörű konszenzus" - jellemezte az e kérdésben kialakult helyzetet az EBRD elnöke. Hozzátette: a megegyezés a tőkeemelésről most nem is lett volna lehetséges, hiszen nem készült el az ehhez szükséges technikai elemzés. Mirow elmondta: döntés született arról, hogy a bank tőkehelyzetének felülvizsgálatát már a Zágrábban esedékes jövő évi közgyűlésig elvégzik, vagyis egy évvel előrehozzák. Hozzátette: a mostani tőkekészlettel az idei és a jövő évre előirányzott, 7-8 milliárd euró közötti éves finanszírozási keret tartható fenn.
   
Az MTI kérdésére, hogy mely részvényes országok pártolták, illetve ellenezték a tőkeemelést, Mirow nem volt hajlandó neveket említeni. Az elnök leszögezte: a jelenlegi válság nyomán már nem merül fel az úgynevezett graduáció, vagyis az, hogy az EBRD a tevékenységi területének fejlettebb - zömmel közép-európai EU-tag - országaiban belátható időn belül befejezné tevékenységét.
   
Az EBRD eredeti stratégiájában az szerepelt, hogy a közép-kelet-európai EU-tagállamok várhatóan 2010-től már nem szorulnak a bank támogatására; a bank a csehországi tevékenységét hivatalosan már tavaly abbahagyta.
   
A globális pénzügyi válság nyomán azonban alapvető fordulat történt a bank támogatási terveiben. Az EBRD már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a tevékenységi területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a 2008-ban nyújtott 5,1 milliárd eurós finanszírozás után.
   
Az EBRD közölte: az idén "drámaian növeli" tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
   
A bank közgyűlésén jelenlévő magyar pénzügyminiszter, Oszkó Péter is azt mondta szombaton az MTI-nek: valószínűsíthető, hogy az EBRD támogatására a korábban gondoltnál tovább lesz szüksége a kelet-európai térségnek és Magyarországnak. Oszkó Péter szerint a jelenlegi helyzetben nyilvánvalóan nem lehet egyértelmű határidőt szabni arra, hogy mikortól nem lesz szükség az EBRD szorosabb együttműködésére; most az látható, hogy "amit egy-másfél éve gondoltunk, az kicsit későbbre tolódott".
   
Az EBRD a szombaton zárult közgyűlésen bejelentette, hogy az idei kihelyezések értéke máris időszaki rekordot döntött: a pénzintézet a tavalyi azonos időszakhoz képest az idén eddig több mint 50 százalékkal növelte a súlyos recesszióval küszködő kelet-európai gazdaságok finanszírozását.
   
Varel Freeman EBRD-alelnök az év eleje és a közgyűlés vége között elfogadott új finanszírozások összértékét hozzávetőleg 2,3 milliárd euróra becsülte. Freeman szerint az EBRD "jó úton halad afelé", hogy teljesítse az idei év egészére kitűzött 7 milliárd eurós rekord finanszírozási célt.