Közös szlovák–magyar imanapot tartanak

Az imanapot a 2006. június 29-én Esztergomban aláírt közös püspökkari nyilatkozat aláírásának második évfordulójához közel eső időpontjában tartják. A dokumentumban az állt, hogy a két nép bocsánatot kér egymástól, és megbocsát egymásnak a történelemben a másik fél kárára elkövetett bűnökért. Ennek jegyében imádkoznak közösen most szombaton is – közölte a lelkipásztor. A szlovák–magyar határhoz közel lévő Mátraverebély-Szentkúton Erdő Péter bíboros, prímás köszönti a híveket és a szlovák püspöki konferencia képviselőit, akik között előreláthatóan Orosch János nagyszombati segédpüspök lesz jelen. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciából részvételét jelezte még Beer Miklós váci és Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyés püspök – jelezte Kálmán Peregrin.

Elmondása szerint a rendezvény célja, hogy „próbáljunk meg közös imádsággal másként viszonyulni egymáshoz", amivel a szlovák–magyar viszonyban megmutatkozó feszültségeket szeretnék oldani. A vendéglátók mintegy 1000–1500 résztvevőt várnak, szlovákokat és magyarokat egyaránt, akik felváltva szlovákul és magyarul imádkozzák majd a rózsafüzért. A ferences szerzetes annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „a kegyhelyek látogatása kihatással bír az emberi kapcsolatokra a hétköznapokban is", az ima pedig közel hozza egymáshoz az embereket. Mátraverebély-Szentkúton ezen kívül külön szerveznek imanapokat többek között a német nemzetiségűeknek, az egyetemistáknak, a katolikus iskoláknak, a terhes kismamáknak és a keresztény szellemiségű értelmiségieknek – folytatta.

A püspöki konferencia 2006. augusztus 12-én kelt határozatában nyilvánította nemzeti kegyhellyé az I. Szent László király (1077–1095) korában alapított mátraverebély-szentkúti szentélyt. Az erről szóló dokumentumot Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek hirdette ki szentmise keretében a Nógrád megyei zarándokhelyen. A hagyomány szerint Mátraverebély határában Szent László király 1092-ben egy szakadékot átugratva csodába illő módon menekült meg kun üldözőitől. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. Az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya, aki a katolikus hagyomány szerint a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút.