Támadnak a szuperbaktériumok!

3,5 milliárd éve élnek baktériumok a Földön: gyors, alkalmazkodó és egyszerÛ organizmusok. Ám manapság a baktériumok fénykorát éljük, és az antibiotikumoknak köszönhetôen egyre többet hallhatunk majd a szuperbaktériumokról is. Hogy mi az összefüggés a szuperbaktériumok kialakulása és az életmentô orvosság között? Miért szuper a szuperbaktérium?  Erre az orvostudomány új közellensége az „antibiotikum rezisztencia” adhat választ.

Mik azok a szuperbaktériumok?

Dacára a gyógymód népszerÛségének egyre több kutató kongatja meg a vészjelzôt, figyelmeztetve az orvostudományt, hogy ha így folytatjuk tovább az antibiotikum népszerÛsítését, világméretÛ egészségügyi krízissel nézhetünk szembe.

Az apró mikróbák, melyek ellen felvértezett minket ez a csodás találmány, egyre találékonyabbak és alkamazkodóbbak. Elôfordulnak olyan baktériumok is, melyek akár több antibiotikumra is rezisztensek. Ők a szuperbaktériumok.

Az antibiotikum rezisztencia már akkor kialakulóban volt, amikor az orvosok az elsô adagról írtak receptet. A mikróbák egyik alapvetô tulajdonsága, hogy mutálódásra képesek, így számos gyógyszer ellen rezisztenssé, azaz ellenállóvá válhatnak. Mint minden élő szervezet, a baktériumok is a tÛlélésre törekednek, így pillanatok alatt képesek alkalmazkodni a megváltozott környezeti tényezôkhöz. Úgy ahogy az evolúció során mi is alkalmazkodtunk környezetünkhöz, hogy túléljünk, a mikróbák számára is legfontosabb a faj fennmaradása.

Miért nô a rezisztens baktériumok száma?

Antibiotikumból sem lehet akármilyet bekapkodni egy bakteriális fertôzés esetén. Minden esetben baktériumtenyészet vétele szükséges, melybôl megállapítható, mely gyógyszerekre rezisztens, és melyekre érzékeny a bacilus.

Ennek ellenére a szó szerint mindent elsöprô erejÛ tablettákat szedjük be, akár egy kisebb fertôzés esetén is. Ez nem csupán azért káros, mert ok nélkül bemutatjuk a baktériumoknak az egyik új ellenségüket, szinte felkínálva nekik a lehetôséget, hogy alkalmazkodjanak hozzá, hanem mert az antibiotikum nem válogat: nem tesz különbséget jó és rossz bacilus között, így kiírtja az immunrendszerünket védô mikróbákat is.

Az is rossz hír, hogy annál nagyobb az antibiotikum rezisztencia kialakulásának kockázata, minél többször kezelnek feleslegesen egy bakteriális fertôzést a gyógyszerrel. Mindamellett, hogy a gazdálkodásban, állattenyésztésben temérdek antibiotikumot használnak, így gyakorlatilag az asztalunkra kerülô ételekkel naponta adagoljuk magunknak az antibiotikumot, a rezisztenciáról beszámoló kutatók szerint a betegségek 40-90 százalékában teljesen fölöslegesen szedjük be ezt a fajta gyógyszert, ugyanis vagy már rezisztens a gyulladást, betegséget okozó kórokozó, vagy nem is bakteriális eredetÛ betegségrôl van szó.