A saját útját járó államfő

„Civil jelöltként olyan programmal indultam, amelynek fő célja az volt, hogy új hang jelenjen meg a magyar politikában. A lehet más a politika jelszava azt jelenti, hogy a pártok szempontjai mellett helye van más érdekeknek és értékeknek is – ezt nyilatkozta lapunknak egyéves munkájára visszatekintve tavaly Sólyom László államfő, aki ma pontosan két éve vette át az államfői hivatalt. Azt, hogy az általa kijelölt utat, mennyire tudta a maga javára fordítani, egyáltalán mennyre értette meg döntéseit a politika, az emberek, arról mást és mást mondanak a szakemberek.

Kumin Ferenc a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai Elemző Főosztályának vezetője úgy látja egyre többen értik meg, hogy Sólyom László köztársasági milyen elvek mentén és mennyire következetesen alakítja ki államfői szerepkörét. Az Inforadióban úgy fogalmazott: a köztársasági elnök egyre inkább megtalálja a helyét a magyar politikában. Szerinte a politizáló közélet mindinkább megérti, hogy a látszólag „kekeckedő”, különcnek nevezett lépések mögött egy értékrend húzódik meg.

A zöld elnök

Több látványos akciója volt két év alatt Sólyom Lászlónak, amelylyel a környezet védelmére hívta fel a figyelmet. Még elnökségének elején feleségével együtt részt vett a NATO-lokátor építése elleni tiltakozó akcióban, és felment a Zengőre. Áprilisban, a Föld napján végigkerékpározott Budapesten egy kerékpáros felvonuláson. Júniusban pedig a Szigetközben járt, és csónakból tájékozódott a terület rehabilitációjáról. Sólyom már beiktatásakor kifejtette, hogy zöld elnök kíván lenni, sőt, később meghirdette a zöld elnökök mozgalmát is. Az osztrák hatóságok magatartását a Rába szennyezése ügyében például nemrég „cinikus”, „arcátlan”, „tűrhetetlen” és hasonló kifejezésekkel illette. Ugyancsak élesen tiltakozott a Szentgotthárd tőszomszédságában, a határ túloldalán felépíteni tervezett hulladékmegsemmisítő, a heiligenkreuzi szemétégető ellen is

Kiszelly Zoltán politológus viszont úgy véli, az államfő legnagyobb hibája, hogy nem tudja közérthetően megfogalmazni az üzeneteit. Ez konfliktusokhoz is vezet, emiatt nem kap támogatást az állampolgároktól, hiszen azok nem értik a sokszor nehézkesen, akadémiai stílusban fogalmazó államfő érveit. Kiszelly szerint Sólyom eljátszotta a hivatali karizmáját is. Göncz Árpád és Mádl Ferenc is a konfliktusos politika felett lebegő államfő képét tudta mutatni, ez a mostani köztársasági elnöknek nem sikerült – tette hozzá.

Kiszelly szerint egyértelműen kikövetkeztethető az államfői lépésekből, hogy Sólyom csalódott a parlamenti pártokban, olyan lépéseket tesz, amely nem tetszik a politikai erőknek. Az elnöknek például sűrűn felróják azt is, hogy – elődeivel ellentétben – nem hajlandó a különféle állami pozíciókba javasolt jelöltjeiről előzetesen konzultálni a parlamenti frakciókkal. Kiszelly az államfő két évi teljesítményről lapunknak úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy egy „belülről vezérelt ember”, aki saját értékrendjét próbálja bevinni a politikába. Fő témái a civil társadalom, a környezetvédelem, a határon túli magyarság köré kapcsolódik. Szintén nagy jelentőségű, hogy újraértékelte a köztársasági elnök és hivatalának jogköreit úgy, hogy az Alkotmányon belül marad.

Egy évvel ezelőtt népszerűségi indexének csökkenését firtató kérdésünkre Sólyom László úgy válaszolt: nem örül ennek. Ugyanakkor szerinte mérlegelni kell, hogy mit is mér a népszerűségi sorrend. „Mégis fontos, hogy mit tartanak az emberek az elnökről. Ha szeretném terveimet véghez vinni, akkor szükséges, hogy a közvélemény elfogadjon. Egy tanulság biztosan van. Eddig keveset szerepeltem. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani annak bemutatására és megmagyarázására, mit, és miért tesz az elnök.” Ezzel szemben Sólyom tetszési indexe idén júliusban a Median szerint (51 pont) most alacsonyabb, mint bármikor a megválasztása óta. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy még így is ő a legnépszerűbb hazai politikus, akinek jóval megosztottabb politikai közegben kell kifejeznie a nemzet egységét, mint elődjeinek – áll az elemzésben.

Konfliktusos megnyilvánulások

2006 március 15-én, az állami kitüntetések átadásakor nem fogott kezet Fekete Jánossal a Magyar Nemzeti Bank volt elnökével

2006 őszén a balatonöszödi beszéd után bírálta a minszterelnöktől, a zavargások után pedig az ellenzéket.

2006 októberében az önkormányzati választások urnazárását követően a parlamentnek kvázi javasolta a kormányfő leváltását

2007 júniusában nem tüntette ki Horn Gyulát

2007 júliusában keményen bírálta a kormány reformterveit és Gyurcsányt Ferencet

2006-ban és 2007-ben 10 törvény vétózott meg. Ezeket vagy visszaküldte a parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróság előtt támadta meg.

2006 őszén a balatonöszödi beszéd után bírálta a minszterelnöktől, a zavargások után pedig az ellenzéket.

2006 októberében az önkormányzati választások urnazárását követően a parlamentnek kvázi javasolta a kormányfő leváltását

2007 júniusában nem tüntette ki Horn Gyulát

2007 júliusában keményen bírálta a kormány reformterveit és Gyurcsányt Ferencet

2006-ban és 2007-ben 10 törvény vétózott meg. Ezeket vagy visszaküldte a parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróság előtt támadta meg. -->