Hírek

2007.04.27. 17:25

Halálos zavargás Tallinnban

Egy halottja és több mint negyven sebesültje van a csütörtök esti észtországi zavargásoknak. A balti főváros, Tallinn utcáin 1500 helybéli orosz próbálta meg több száz rohamrendőr ellenében megakadályozni a Vörös Hadsereg emlékművének elszállítását.

Maros László

Tallinnban napok óta nőtt a feszültség az emlékmű áthelyezése miatt. Csütörtök reggel a hatóságok kordonnal kerítették körbe a szovjet katonát ábrázoló bronz szobrot, amely biztos előjele volt annak, hogy az emlékművet hamarosan elbontják. Délelőtt még csak pár tucat, főleg a rendőröket szidalmazó orosz fiatal jelent meg a helyszínen, de délutánra a tömeg ezer főre nőtt. A rendőrség ekkor kettős élő gyűrűvel vette körbe a már fémrácsokkal elzárt emlékhelyet.

Az ittas fiatalok kora este kezdtek törni-zúzni, az órákig tartó utcai harcban a tömeg kirakatokat tört be, boltokat fosztott ki. A huligánok autókat és kukákat gyújtottak fel, s megrongáltak több kormányzati épületet is. A rendőrség könny- és villanógránátot és vízágyúkat vetett be a tömeg feloszlatásához. Őrizetbe vettek 300 tűntetőt, 44-en sérültek meg, köztük 12 rendőr. A rendbontás egyik súlyos sérültje a kórházba szállítás után elhunyt, a hírek szerint szúrt sebbe halt bele.

A bronz szobor elszállítását az észt kormány azzal indokolta, hogy a területen a háború alatt meghalt katonák maradványai után akarnak kutatni. Moszkva és a helyi orosz kisebbség azonban már előre ellenezte az akciót, mert tartottak attól, hogy az alkotás nem kerül vissza régi helyére. Szergej Lavrov külügyminiszter tegnap megfenyegette Tallinnt, hogy Oroszország komoly lépéseket tesz az észt állammal szemben. Észt bejelentés szerint az emlékművet biztos helyre szállították, azonban az illetékesek további zavargásoktól tartanak a hosszú hétvégén, így a város vezetése jövő szerdáig megtiltotta a szeszesitalok forgalmazását.

„Az egykori szovjet érdekövezetbe tartozó államok nem egyformán viszonyulnak a szovjet emlékművekhez” – állítja a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. Németországban nincs ellenérzés a berlini emlékművel szemben, valószínűleg a kiegyensúlyozott német-orosz kapcsolatok és a volt náci állam iránt érzett bűntudat miatt. Néhány országban, így Magyarországon megoszlanak az elképzelések a felszabadulás és megszállás véleményében. A balti államok viszont nem támadtak a Szovjetunióra, így itt a társadalom szinte egésze a szovjet megszállást látja az emlékművekben, mondta el Deák András György.

A szakértő szerint Oroszország egyetlen igazi nemzeti ünnepe - amely nem osztja meg az embereket - a nagy honvédő háború befejezésének napja, vagyis május 9-e. Egykori szovjet adatok szerint 26 millió szovjet életét követelte a második világháború, s szinte nincs olyan orosz család, ahol ne veszette volna valaki életét a harcokban. Így az oroszok és Moszkva is különlegesen érzékenyen reagálnak minden olyan lépésre, amely a hősi emlékműveket hátrányosan érinti.

Magyar hősi emlékművek és katonáink sírjai világszerte 54 országba fekszenek, de csak néhány országgal – köztük Oroszországgal – van szerződés az emlékhelyek gondozásáról. A kétoldali megállapodások rögzítik, hogy azok az országok kötelesek gondozni a hadi sírokat és emlékhelyeket, amelyek területén fekszenek. Így a doni temetőket az orosz fél ápolja, cserébe hazánk a szovjet katonák sírjait ápolja.

Magyarország egyedül nem bonthatná el a Szabadság téri emlékművet

A hónap elején összegyűlt az a 200 ezer aláírás, amellyel a Deport’56 és a Magyarok Világszövetsége népszavazásra próbálta bocsátani a 1945. évi IX. törvény eltörlését. A szervezetek szerint e törvény eltörlése tenné lehetővé a tavaly szeptemberi budapesti zavargásokban megrongált Szabadság téri szovjet katonai emlékmű lebontását és áthelyezését. Magyarország azonban nem helyezheti át egyoldalúan az emlékhelyet, ugyanis mind a Szabadság téri emlékmű, mind a Don kanyarnál lévő magyar katonai temetők csak a magyar és az orosz fél együttes beleegyezésével bolygatható meg. Az orosz fél pedig hallani sem akar az obeliszk eltávolításáról. A tér alatt épült mélygarázs építéskor például Moszkva csak az akkori külügyminiszter, Martonyi János azon ígéretével engedélyezte az ideiglenes elbontást, hogy az vissza is kerül az építkezés után.

Ezek is érdekelhetik