Kockázatosak a devizahitelek

Fogyasztóvédelmi akcióba kezdett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szeptember 29. és október 19. között. A felügyelet célja, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos ismereteket szélesebb körben elterjessze. Az utóbbi időben ugyanis ugrásszerűen megnőtt a szervezethez érkező panaszok száma.

A devizahitelek népszerűségének oka az, hogy kamatuk alacsonyabb a forinthitelekénél, s így kisebb a törlesztőrészlet is. Jelentősen gyengülnie kell a forint árfolyamának ahhoz, hogy a kétféle hitelt felvevőkre azonos összeg esetén ugyanakkora teher nehezedjen.

A PSZÁF három fő kockázatra hívja fel a figyelmet. Az első veszély abban rejlik, hogy a törlesztő részletet devizában határozzák meg, majd azt számolják át forintra. Ezért, ha változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztő részlet is. A törlesztő részlet annyi százalékkal módosul (nő vagy csökken), ahány százalékkal változik az adott deviza árfolyama. Ha valakinek például 369 svájci frank a havi törlesztőrészlete, akkor 165 forintos árfolyamnál 60 885 forintot kell fizetnie. De 185 forintos árfolyamnál már havonta közel nyolcezer forinttal nő a terhelése.

A devizahitelekben is van kamatkockázat. Ha ugyanis emelkedik az adott deviza irányadó kamata, akkor nőhet a hitel kamata is. Ennek az a magyarázata, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank, vagy az euró esetén az Európai Központi Bank alapkamatától függ.

A hosszú futamidejű, nem euró alapú devizahitelnél arra is figyelni kell, hogy a közös európai pénz magyarországi bevezetése után a törlesztő részletet majd nem forintban, hanem euróban kell fizetni. Ebből a szempontból nem mindegy, hogy milyen lesz a csatlakozási árfolyam. Az árfolyamrögzítés miatt az is előfordulhat, hogy a magasabb törlesztő részlet állandósul.