Kőbe vésett költségvetés

Nem történt meglepetés az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi plenáris ülésén, ahol a Veres János pénzügyminiszter által képviselt kormányoldal a jövő évi költségvetésről és a bérnövekedés lehetséges mértékéről vitatkozott, főként a munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel. A munkaadói oldal ugyanis meglehetősen passzív tárgyalási stratégiát választott, amit az is jelzett, hogy két prominens képviselőjük, Széles Gábor és Demján Sándor – a gyáriparos és a vállalkozói érdekek fő lobbizói – nem voltak jelen, szövetségeiket munkatársaik képviselték.

A pénzügyminiszter az ülést megnyitó beszédében egyértelművé tette, hogy korlátozott a szociális partnerek mozgástere. Mivel a költségvetés a konvergenciaprogramból már ismert számokat fogja tükrözni, az adó- és járulékszabályokon már nem lehet változtatni. A jövőre előirányzott 6,8 százalékos GDP-arányos hiányból senkinek az óhaja miatt nem tud engedni a kormány – szögezte le Veres János.

„Mivel mi a konvergenciaprogramot sem támogattuk, ezért ebből következik, hogy a 2007-es költségvetési tervezettel sem tudunk egyetérteni” – ismertette a munkavállalói oldal álláspontját Szabó Endre.

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke emlékeztette a kormányt, hogy a gazdasági egyensúly mellett érdemes figyelni a társadalmi stabilitásra is, amely könnyen meginoghat, ha az az állampolgárok azt tapasztalják, hogy a reformok csak megszorításokat jelentenek. Szabó Endre szerint ugyanis a szeptemberi fizetéseknél – amelyek akár tízezer forinttal is kevesebbek az augusztusinál – bebizonyosodott, hogy a terheket a munkavállalók viselik leginkább, ezért garantálható a szociális elégedetlenség növekedése.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész ország érdekében minél láthatóbbá kell tenni a mintegy hatszázezer feketén dolgozó embert. Kulcsfontosságúnak nevezte azt is, hogy az EU-tól kapható nyolcezermilliárd forint minél nagyobb részét már jövőre le lehessen hívni, ami a fejlesztéseken keresztül új munkahelyeket is teremtene.

A Gyurcsány-csomag mindenkit sújtó megszorításai ellenére mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal tartaná magát a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodáshoz, amely a minimálbért és a garantált bérminimumot rögzíti.

A jövő évi béremelés mértékéről csak a kormányoldal közölt konkrét javaslatot, amely szerint 6-6,6 százalékos bruttó keresetnövelést tartana elfogadhatónak. A másik két oldal viszont egyelőre nem teregette ki a kártyáit arra hivatkozva, hogy az adószigorítások miatt további elemzésekre van szükség. „Most így nincs értelme számokat mondani” – mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. Így továbbra is csak a sajtón keresztük üzengetnek egymásnak a felek. A lapokban megjelent értesülések szerint a munkavállalók tíz százalék körüli, míg a munkaadók mindössze 2-4 százalékos bérnövekedésnek örülnének. A tárgyaló partnerek úgy álltak fel az asztaltól, hogy szakértői bizottsági szinten folytatják az egyeztetéseket.