Reformok: kétharmad kellene

Nem kétséges, hogy a megalakuló Gyurcsány-kormány nem tehet mást, mint hogy már a kormányzati ciklus elején belevág reformtervei megvalósításába: a közigazgatás, az önkormányzati rendszer és az egészségügy átalakítása külön-külön is radikális változtatásokat igényelnek.

Az is biztosra vehető – ezt maga Gyurcsány Ferenc is világossá tette –, hogy a reformok egyes csoportok érdekeit sértik majd, de a kormánypártok az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése, azon belül is az államháztartási hiány lefaragása érdekében egyelőre eltökéltnek tűnnek.

Mindezt több szocialista politikus nyilatkozata megerősíti, még úgy is, hogy a konkrétumokból mindeddig meglehetősen kevés szivárgott ki: a koalíciós tárgyalópartnerek komolyan veszik a „nyilatkozni csak kész kormányprogramról lehet” maguk támasztotta elvét. Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető például a közelmúltban azt mondta: pártja még az önkormányzati választáson elszenvedett esetleges vereséget sem tartja nagy árnak a reformokért.

Gyurcsány Ferenc kormányfő pedig jelezte, hogy a kétharmados törvények módosítását igénylő jelentősebb átalakításokkal kezdi majd el az új kormány a munkát.

Az előzetes elképzelések szerint ez a munka elsősorban önkormányzati, közigazgatási reformot, továbbá az államapparátus létszámának csökkentését jelenti majd. A kisebb parlamentről hónapok óta tartanak a parlamenti pártok közötti egyeztetések, de még ha meg is állapodnak a mostani ciklusban, az Országgyűlésen való spórolás gyümölcsét legkorábban 2010-től – a következő választások után – élvezheti az állam.

Ez pedig, tekintve az euró átvételének szintén 2010-re kitűzött céldátumát – késő ahhoz, hogy a takarékossági intézkedéssorozat elejére kerüljön.
Azzal azonban még nem késett el a kormány, hogy az őszi önkormányzati választáson már lényegesen kisebb testületekre szavazhassanak a településeken; igaz, sok idő sincsen az alkura.

A koalíciós partnerek között azonban egyelőre nincs egyetértés abban, hogyan is kellene spórolni a helyhatóságokon: míg az SZDSZ a képviselői létszám megfelezése mellett – a kistérségi szerep erősítésével – a testületek számát is csökkentené, addig a szocialisták minden településen meghagynák a választott vezetést. A Fidesz álláspontja szerint elfogadható a kevesebb képviselő, de nem mennek bele a kistelepülési helyhatóságok számának csökkentésébe. Márpedig a kérdésben szükség van a legnagyobb ellenzéki frakcióra, mivel az önkormányzati rendszert érintő reformokhoz a kétharmados önkormányzati törvény és a szintén kétharmados választási jogszabály módosítására van szükség.

Ugyancsak ilyen sarkalatos pont a régiós reform kérdése: elvben valamennyi párt támogathatónak tartja a megyerendszer átalakítását, nem mindegy azonban, hogy hogyan. A becslések szerint a közigazgatási apparátus megnyirbálásával, továbbá a feladatok és döntéshozatal régiós szintre emelésével óvatos becsléssel is többszáz milliárdos éves megtakarítás érhető el. A szükséges törvénymódosítások itt is kétharmados támogatást igényelnek, így az ellenzék szerepe ez esetben is felértékelődik.

A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor ugyanakkor tegnap azt nyilatkozta, a megyerendszer megszüntetésével kapcsolatban fel kell mérni a közigazgatási középszint szerepét. Ez ugyan nem jelent kategorikus elzárkózást, de feltétlen támogatást sem.

Navracsics a Fidesz hozzáállását úgy összegezte, pártja fontolóra veszi a szükséges kétharmados jogszabályok megváltoztatásának támogatását. Úgy tudni azonban, a liberálisok tárgyalódelegációja máris nem tartja kellően markánsnak az MSZP elképzeléseit. Így annak ellenére, hogy Kuncze Gábor SZDSZ-elnök már felkérte az ellenzéki erőket a reformok támogatására, úgy tűnik, elsősorban a szocialistákkal kellene megállapodnia pártjának.