Hírek

2006.03.14. 08:54

Öngyilkos lett a szerb exelnök?

Komoly politikai válság körvonalazódik Szlobodan Milosevics halála körül. A volt szerb elnök teteme hétfőn érkezett meg Belgrádba.

Farkas Károly

Megérkezett hétfőn a Szlobodan Milosevics háborús bűnökkel vádolt volt szerb elnök holttestét szállító repülőgép Belgrádba. Valószínűleg gyógyszermérgezés is közrejátszhatott Szlobodan Milosevics volt szerb elnök szombati halálában – jelentette be Donald Uges holland toxikológus hétfőn. A gronijngeni egyetem munkatársa az exdiktátor két héttel korábbi vérmintájának elemzése során bukkant rá az erre utaló vegyi anyagokra. „A mintában a lepra és a tuberkulózis elleni gyógyszerek hatóanyagát, rimfapicint találtuk. Mivel a szerb elnök nem szenvedett ezekben a betegségekben, ezért hivatalos úton nem is juthatott hozzá ezekhez a gyógyszerekhez” – közölte a toxikológus. Donald Uges véleménye szerint a diktátor saját maga szedte be gyógyszereit, hogy így súlyosbítsa meglévő szívpanaszait. „Ezen a módon szeretett volna Moszkvába kerülni” – emelte ki az orvos. Kérdéses azonban, hogyan juthatott hozzá a szerb elnök egyszemélyes fogdájában a gyógyszerekhez. Milosevicset 2001 óta őrizték a csúcstechnológiával felszerelt scheveningeni börtönben, rabságának csaknem öt éve alatt végig a legszigorúbb biztonsági szabályok között. A vért azért vizsgálták, mert az exdiktátor szervezete nem reagált a vérnyomáscsökkentő szerekre.

Szlobodan Milosevics már korábban is panaszkodott ügyvédjének. A halála előtti napon, pénteken írott levelében a volt diktátor arról számolt be, hogy valószínűleg megmérgezték. „Kalapál a szívem, a fejem olyan nehéz, mintha ólomból volna” – írta Szlobodan Milosevics. A levelet a család hozzátartozói idézték, ám a nyilvánosságnak nem mutatták be. Nyíltabban fogalmazott Mira Markovics, a bukott diktátor felesége. „A törvényszék mérgezte meg a férjemet, mert elítélni nem tudták, szabadon engedni pedig nem akarták” – jelentette ki Szlobodan Milosevics évek óta szökésben lévő özvegye a Vecsernje Novosztyi című belgrádi lapnak.

„A gyilkosság vagy öngyilkosság tényét kizárni a vizsgálatok végéig nem lehet” – ismerte el sajtótájékoztatóján Carla del Ponte, a nemzetközi bíróság főügyésze. Holland lapok értesülései szerint a toxikológiai vizsgálat idegen anyagot mutatott ki a boncolás során, de ennek eredményeit csak a kedden teszik közzé. Ugyanakkor mind Szerbiában, mind Hollandiában sokan felteszik a kérdést: hogyan lehetséges, hogy néhány nap leforgása alatt két háborús bűnös is elhalálozott a szupermodern scheveningeni börtönben. A múlt héten ugyanis Milan Babics, a horvátországi Krajinai Szerb Köztársaság elnöke öngyilkosságot követett el, cellájában felakasztotta magát. Kristin von Kohl osztrák publicista szerint Milosevicset megölték, hogy megakadályozzák Ratko Mladics tábornokkal való szembesítését.

Négy háború, több tízezernyi áldozat, sok százezernyi menekült, Szerbia gazdasági csődje a Milosevics-korszak mérlege

Tizenkét évet töltött a hatalomban Szlobodan Milosevics. Ebben az időszakban négy vesztes háború, totális gazdasági csőd, tömérdek szenvedés és végül a nyugati intervenció sem volt elég, hogy megtörje a bálványozott vezér erejét. A uralma 1989-ben vette kezdetét. A politikus a rigómezei csata 600. évfordulóján több százezer koszovói szerb előtt jelentette ki: „Senki sem emelhet kezet rátok!”

Szerbia miniszterelnöki posztjának megszerzése után megszüntette Koszovó és Vajdaság autonómiáját, ugyanakkor megtartotta szavazati jogukat a jugoszláviai elnöki tanácsban. Az abszolút túlsúlyba került Szerbiával szemben a három nyugati tagköztársaság, Bosznia- Hercegovina, Horvátország és Szlovénia bejelentette kiválási szándékát a jugoszláv államszövetség kebeléből Szlovénia kéthetes „háborúban” leverte a hatalmas Jugoszláv Néphadsereget és rövid úton távozott az államszövetségből. Horvátország és Bosznia- Hercegovina már nehezebben szabadult, a területükön élt szerbek kikiáltották saját államaikat. A Nemzetközi Bíróság a diktátor számlájára olyan bűntetteket írt, mint a vukovári kórházban elkövetett tömeggyilkosság 1991-ben és a nyolcezer áldozatot követelő srebrenicai mészárlás 1995 nyarán.

Immár Kis-Jugoszlávia elnökeként regnáló Milosevics országát elszigetelték, nemzetközi szankciókkal sújtották. A valamikori prosperáló állam egyetlen hatalmas börtönné változott. 1998-ban valóságos háború robbant ki Koszovóban. A szerbek harckocsikkal hajtották keresztül a hegyeken az otthonaikból elűzött albánokat. A harcoknak csak a NATO vetett véget 1999 tavaszán, mikor csapatai megszállták Koszovót. Milosevics még ekkor is megőrizte hatalmát. Végzetes hibát akkor vétett, mikor a 2000 végére kiírt elnökválasztások során emberei súlyos csalásokat követtek el. Heteken keresztül tartó tömegtüntetések után 2001 elején Milosevics kénytelen volt lemondani, és a nyarat már Hágában töltötte.

Szerbia miniszterelnöki posztjának megszerzése után megszüntette Koszovó és Vajdaság autonómiáját, ugyanakkor megtartotta szavazati jogukat a jugoszláviai elnöki tanácsban. Az abszolút túlsúlyba került Szerbiával szemben a három nyugati tagköztársaság, Bosznia- Hercegovina, Horvátország és Szlovénia bejelentette kiválási szándékát a jugoszláv államszövetség kebeléből Szlovénia kéthetes „háborúban” leverte a hatalmas Jugoszláv Néphadsereget és rövid úton távozott az államszövetségből. Horvátország és Bosznia- Hercegovina már nehezebben szabadult, a területükön élt szerbek kikiáltották saját államaikat. A Nemzetközi Bíróság a diktátor számlájára olyan bűntetteket írt, mint a vukovári kórházban elkövetett tömeggyilkosság 1991-ben és a nyolcezer áldozatot követelő srebrenicai mészárlás 1995 nyarán.

Immár Kis-Jugoszlávia elnökeként regnáló Milosevics országát elszigetelték, nemzetközi szankciókkal sújtották. A valamikori prosperáló állam egyetlen hatalmas börtönné változott. 1998-ban valóságos háború robbant ki Koszovóban. A szerbek harckocsikkal hajtották keresztül a hegyeken az otthonaikból elűzött albánokat. A harcoknak csak a NATO vetett véget 1999 tavaszán, mikor csapatai megszállták Koszovót. Milosevics még ekkor is megőrizte hatalmát. Végzetes hibát akkor vétett, mikor a 2000 végére kiírt elnökválasztások során emberei súlyos csalásokat követtek el. Heteken keresztül tartó tömegtüntetések után 2001 elején Milosevics kénytelen volt lemondani, és a nyarat már Hágában töltötte. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!