Hírek

2005.07.09. 00:00

Melyik nagyváros következik?

Nagy erőkkel keresik a szigetországban a csütörtöki robbantások elkövetőit. A brit belügyminiszter szerint sok a hasonlóság a tavalyi, Madridban végrehajtott merényletek és a londoni események között.

Toronyi Attila–Újvári Miklós

A rendőrség vizsgálódásai elsősorban a felhasznált robbanóanyagra és működésbe hozásukra összepontosítanak. A biztonsági szempontból kockázatosnak minősülő személyeket is átfogó ellenőrzésnek vetik alá
a hatóságok. Feltehetően időzítő berendezéssel, és nem telefonos úton idézték elő a robbanásokat – közölték az illetékesek. Az emeletes buszban felrobbant pokolgépet viszont nagy valószínűséggel egy másik célpontnak szánták. A terroristák között feltehetően nem volt öngyilkos merénylő.
Időközben a brit főváros rendőrsége módosította a halálos áldozatok számát: míg csütörtökön 37 emberről beszéltek, tegnap már ötvennél többről. Sir Ian Blair, a londoni rendőrség első embere szerint a négy bomba egyenként kevesebb mint öt kilogramm robbanószert tartalmazott. Az apró pokolgépeket akár egy hátizsákban is elrejthették. A bombákat a metrószerelvényeken a földre helyezték, a felrobbantott buszon egy emeleti széken lehetett.

Londonban egyébként tegnap részben ismét megindult a metróközlekedés. A belvárosi buszok és a vasutak forgalma megfelelt az érvényes menetrendnek. Néhány pályaudvart és megállót azonban bombariadók miatt átmenetileg bezártak. A britek jó része a közlekedési bizonytalanságok miatt saját autójával vágott neki a belvárosnak, ahol a 2003 óta érvényben lévő fizetős övezetek rendjét felfüggesztették.

A londoni magyar nagykövetség nem kapott tájékoztatást arról, hogy magyar állampolgároknak bajuk esett volna a merényletsorozatban. Szombati Béla londoni nagykövet azt mondta: a brit hatóságok arról tájékoztatták a külképviseletet, hogy a már feldolgozott adatok szerint nincs magyar állampolgár a halottak és a sérültek között.

Charles Clarke brit belügyminiszter elismerte, hogy hiba volt csökkenteni a terrorkészültség szintjét, és azt is, hogy a titkosszolgálatok nem értesültek a készülő merényletről. A készültség fokát nemrég lejjebb vették, mivel „az összes biztonsági szolgálat” úgy értékelte, hogy a fenyegetettség a korábban gondoltnál „kissé alacsonyabb”. Clarke cáfolta, hogy G8 biztosítására átvezényelt rendőri erők hiánya csökkentette volna London védelmének hatékonyságát.

A Heathrow repülőteret kiszolgáló metróvonalon tegnap már el lehetett jutni a legnagyobb londoni légikikötőbe. Sokan, akik a merényletek után, a közlekedés leállása miatt a londoni belvárosban rekedtek, nyerészkedéssel vádolják a szállodákat, amelyek sok esetben két– háromszoros áron adták ki a szobákat az éjszakai szállást kereső ingázóknak.

Közben Németországban heves vitákat váltottak ki a merényletek lehetséges politikai következményei. Az ellenzéki konzervatívok két hónappal az előrehozott választások előtt új biztonsági törvényeket sürgetnek. Günther Beckstein bajor belügyminiszter a hírszerző cégek és a rendőrhatóságok nemzetközi összefogását sürgeti. A keresztényszocialista politikus megengedhetetlennek tartja, hogy a terroristaellenes harcban akadályokat gördítenek az információk cseréje elé. „Már régóta közös adatbázist kellett volna létrehozni” – hangsúlyozta.

A vita mögött az a dilemma húzódik meg, hogy melyik európai nagyváros lehet a terror következő áldozata. Az al-Kaida sejtjének levele szerint Londont az afganisztáni és iraki beavatkozásban való részvételért büntették meg. Emiatt elsősorban Rómában és Varsóban félnek, Berlinben nyugodtabbak. Olaszország és Lengyelország az első vonalban vett részt az akciókban. Az amerikai szándékokat támogatta Magyarország is, igaz, Irakba csak a háború után vonult be, és azóta már az utolsó magyar katona is elhagyta Irakot. Afganisztánban azonban még jelen vagyunk, sőt, a NATO újabb kontingest kért tőlünk.

Elkerülik a buszokat

A Londonban dolgozó Kiss Hajnalka és hozzátartozója szemtanúja volt csütörtökön az egyik robbantásnak. „A metróban ültünk, amikor kialudt a villany. El kellett hagyni a szerelvényt. A felvonó még működött, azzal jutottunk ki a felszínre. Az utasokat buszokra ültették, mi csak a hetedikre fértünk fel. A nyolcadikon robbant a bomba. Nagy villanást lehetett látni, utána véres fejű emberek szaladgáltak. Az emeletes buszokat azóta elkerülik.”

Trükkös nyugtatgatás

A brit hatóságok a terrorcselekmények végrehajtása után mindent elkövettek, nehogy tömegpánik törjön ki. Ezért közölte a metróvállalat, hogy a robbanásokat „rövidzárlat” okozta. Ez a PR-megoldás szerepelt a katasztrófa esetén alkalmazandó tervben is. A földalatti alkalmazottjai viszont azonnal tudták, hogy másról lehet szó, hiszen a három érintett állomás különböző áramszolgáltatókhoz van csatlakoztatva.

London nem Madrid

A terroristák csak kis menynyiségű robbanóanyaggal hajtották végre a merényletet. „Ez arra utal, hogy Madridtól eltérően az elkövetők nem tudtak fél tonna robbanószert felhalmozni” – mondta Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint az események mindamellett azt is bizonyítják, hogy nem elég a technikai védekezés. – A társadalmi háttér kezelése nélkül nem akadályozhatóak meg a terrortámadások – mondta a szakértő.

Önálló sejtek

Az al-Kaida nagy átalakuláson ment át 2001. szeptember 11., az amerikai merényletek óta. Két szintje alakult ki. Az elsőben az elitcsoport olyan szimbolikus akciókat tervez, amilyen a madridi, az isztambuli vagy a londoni merényletsorozat volt. A második szint harcosainak célja az, hogy űzzék ki az arab területekről a „megszállókat”. Nagy valószínűséggel ezek a sejtek nem informálják minden akciójukról Bin Ladent vagy helyettesét, Al-Zarkávit.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!