Brutális felvételi ponthatárok

[caption id="" align="alignleft" width="300"] A hajnali SMS-ek után a bejutottakat az Oktatási Minisztérium már a diákhitel lehetőségeivel ismertette meg a mobiltelefonokon keresztül
[/caption]A korábbi évekhez képest kifejezetten magas pontszámok születtek az ország több felsőoktatási intézményében a kedvelt szakokon: a legtöbb helyre csak akkor lehetett bekerülni, ha a többletpontok nélkül megszerezhető 120 pontos maximum mellé emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgákkal további pluszpontokat is szereztek a jelentkezők. Idén 144, tavaly 131 volt a pluszpontokkal megszerezhető legmagasabb felvételi pontszám; ennek ellenére eddig nem fordult elő, hogy a jogi vagy orvosi képzésbe általában minimálisan 120 pont feletti pontteljesítménnyel lehessen csak bekerülni. Magyar Bálint oktatási miniszter tegnap arra mutatott rá: nem összehasonlítható a korábbi és a jelenlegi metódus. Tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: sikeres, a hallgatók jogait nem sértő eredménnyel zárult a felvételi eljárás.

Az állami finanszírozású nappali alapképzésekre 43 ezer hallgatót, a jelentkezők felét vették fel. A szaktárca vezetője emlékeztetett arra, minimálisan még csökkent is a régebben érettségizett felvettek aránya a nappali alapképzésben: tavaly 30,9, míg idén 30,8 százaléknyi korábban maturáló kezdheti meg tanulmányait felsőoktatási intézményekben. A tárcának arra sem volt szüksége, hogy módosítsa a felvételi keretszámokat; ez pedig – véli Magyar Bálint – azt mutatja, hogy nem volt hibás a megújuló rendszer. A miniszter kijelentette: alaptalanok voltak a riogatások, amelyek azt sugallták, az érettségi túl könnyű vagy éppenséggel túl nehéz, illetve hogy sérülnek az idén érettségizők jogai. Magyar Bálint elismerte ugyanakkor: az érettségi-felvételi eljárás bizonyos részletein változtatni kell: így például mindenképpen módosítják azt, hogy a korábbi érettségi eredményét elismerve az emelt szintű vizsgákért járó pluszpontokat is meg lehet szerezni.

„A Fidesz kész együttműködni az oktatási kormányzattal abban, hogy szeptemberre szülessen megnyugató szabályozás a közös érettségi-felvételiről” – jelentette be Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, a Fidesz alelnöke. Pokorni szerint a felvételi pontszámok nyilvánosságra kerülése után sok fiatal érezheti magát becsapva, mivel a tárca azt hitette el velük, hogy a sikeres jelentkezéshez elegendő a középszintű érettségi vizsga is. A volt oktatási miniszter úgy vélte, sok  esetben „abszurd” ponthatárok születtek a népszerű, államilag finanszírozott képzéseken, így például az orvosi, közgazdasági vagy jogi szakokon. Pokorni Zoltán azt emelte ki, hogy a bejutás elsősorban a vagyonos családok gyermekeinek kedvezett, azoknak, akik ki tudták fizetni a nyelvvizsgákhoz és az emelt szintű érettségire való felkészítéshez szükséges különórákat. Sió László, a Fidesz oktatási szóvivője arra mutatott rá: épphogy nem nőtt, hanem csökkent az idén érettségizettek aránya az összes felvetthez viszonyítva. Szerinte az oktatási kormányzat úgy próbálja leplezni a fentieket, hogy azokat is a 2005-ben érettségiző diákok közé sorolta a statisztikában, akik idén csak szintemelő vizsgát tettek. A Fideszre reagálva az Oktatási Minisztérium közleményében arra szólította fel az ellenzéki pártot, fejezze be „hazugságkampányát”, és felelős politikai erőhöz méltón viselkedjen, már csak a gyerekek érdekében is. A párt fél éve folyamatosan riogatja a szülőket és diákokat, ám – áll a közleményben – az „apokaliptikus jóslatokat” megcáfolták a vitathatatlan tények.

Lapunknak a Tüskevár Szülői Egyesülettől nyilatkozó Márkus Zsuzsa elmondta: meglátásuk szerint az idén érettségizettek jelentős része a túlzottnak vélt terhelés miatt nem mert emelt szintű vizsgát tenni. Hangoztatta: továbbra is kíváncsiak arra, nem csupán összességében, hanem kifejezetten a slágerszakokon hogyan alakult a korábban vizsgázottak és az idén érettségizettek aránya, mivel tartanak attól: a korábban maturálóknak több lehetőségük volt az e szakokhoz szükséges pluszpontokat összegyűjteni.

Bodrogi Richárd (20) üdvözli a kétszintű rendszert, előrelépésként értékeli, hogy nem kell külön érettségizni és felvételizni. Az elképesztően magas pontszámok láttán viszont elkerekedtek a szemei, annak ellenére, hogy ő a maga 134 pontjával bejutott az ELTE filozófia– nederlandisztika szakra. „Az érettségin százszázalékosan teljesítettem, hét pontot hozott a középfokú angolnyelvvizsgám, az emelt szintű német- érettségim ugyanennyit. De így is csak a bejutáshoz szükséges minimum pontszámot értem el” – mondja.

Horváth Bence (20) 98 ponttal jutott be az ELTE magyar–román szakra. „Lesújtó véleményem van az érettségi rendszeréről: hátrányosan érinti az idén érettségizetteket. Fejlett országok oktatási rendszerében nem fordulhat elő, hogy egy bizonyos szakon nyolcvan férőhelyre csak hetven diákot vesznek fel. A maximális 144 pont eléréséhez legalábbis zseninek kell születni, mivel azt várja el egy tizennyolc éves gyerektől, hogy kitűnő, normál és néhány kiváló emelt szintű érettségivel, legalább egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezzen. Magyar Bálintnak ilyen kemény baklövések után le kellene mondania. Biztos vagyok abban, hogy el fognak szabadulni az indulatok.”

Harmat Éva (18) örül, hogy felvették annak ellenére, hogy idén érettségizett, ugyanakkor picit bosszús amiatt, hogy 139 pontja ellenére mégsem közgazdásznak tanulhat a Corvinus Egyetemen, hanem történelem–egyiptológia szakon az ELTE-n. „Van két középfokú nyelvvizsgám és 97 százalékos eredménnyel teljesítettem az emelt szintű történelemvizsgát. Még nem tudom, elkezdem-e a bölcsész szakot. A rendszer igazságtalansága miatt egy év most kieshet az életemből, ha úgy döntök, hogy egy versenyképes szakra mindenképpen be akarok jutni.”

Keresztesy Anikó (20) korábban érettségizettként a maximális 120 ponttal várta, hogy végre bejusson az ELTE történelem szakára. Tegnap kiderült, mindhiába. „Egy picit neheztelek az idén érettségizettekre. Könnyű úgy jól megírni a feladatsort, ha ismerem előre a kérdéseket. Az Oktatási Minisztérium szerintem akkor követte el a legnagyobb hibát, amikor nem figyelmeztették előre a korábban érettségizett felvételizőket arról, hogy amennyiben nem érettségiznek újra emelt szinten, akkor esélyük sincs, hogy bejussanak valamelyik egyetemi slágerszakra.”

Elit szakok: egyenes út a munkahelyekre

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK – 143 pont. A Budapesti Corvinus Egyetem hagyományos elit szaka a nemzetközi kapcsolatok. Idén azonban egy másik, viszonylag új szak lepipálta. A „nemzetközi tanulmányok” elnevezésű kurzus ráadásul nem is ad közgazdász- diplomát, „csak” szakértőit, mégis kettővel magasabb volt a ponthatár: 143. A túljelentkezés 18-szoros. Rostoványi Zsolt, a Corvinus Társadalomtudományi Karának dékánja szerint ennek az lehet az oka, hogy az angolszász minta szerint felépített interdiszciplináris szakirány megfelel az egyre nyitottabb Magyarország elvárásainak. Általában két felsőfokú, szakmai nyelvvizsgával adnak ki diplomát, a tananyag pedig a diplomáciai pálya mellett más nemzetközi jellegű feladatokra is felkészít.

IDEGENFORGALOM – 141 pont. Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Idegenforgalmi és Szálloda szak – az elnevezés az Alkotmány utcai „ifósokat” takarja. Ez ma vitathatatlanul az egyik elit szak Magyarországon, 16- szoros túljelentkezéssel, az államilag finanszírozott nappali képzésben 141-es ponthatárral. Szalók Csilla, az Idegenforgalmi Intézet vezetője szerint ennek három fő oka van. Az innen kikerülő végzősök már kész munkaerőnek számítanak, hiszen egy évet szállodákban és utazási irodákban töltenek gyakorlaton. Emellett két szakmai nyelvvizsgával kapnak diplomát, a képzés pedig európai akkreditációval rendelkezik, vagyis könnyen használható a diploma külföldön. Tavaly a végzősök mindegyike talált munkát három hónapon belül.

PSZICHOLÓGIA – 140 pont. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán immár elit szaknak számít a pszichológia. Hagyományos népszerűsége elsősorban annak tudható be, hogy a pszichológia körébe tartozó kérdésekkel legtöbben saját életünkben és környezetünkben egyaránt szembesülünk – mutat rá a tudományterület kedveltségének egyik okára H. Nagy Anna dékánhelyettes. A végzősök nem szembesülnek elhelyezkedési nehézségekkel, szakosodástól függően gazdasági társaságoknál, iskolákban, gyermekvédelmi intézményekben találnak munkát.

Bodrogi Richárd (20) üdvözli a kétszintű rendszert, előrelépésként értékeli, hogy nem kell külön érettségizni és felvételizni. Az elképesztően magas pontszámok láttán viszont elkerekedtek a szemei, annak ellenére, hogy ő a maga 134 pontjával bejutott az ELTE filozófia– nederlandisztika szakra. „Az érettségin százszázalékosan teljesítettem, hét pontot hozott a középfokú angolnyelvvizsgám, az emelt szintű német- érettségim ugyanennyit. De így is csak a bejutáshoz szükséges minimum pontszámot értem el” – mondja.

Horváth Bence (20) 98 ponttal jutott be az ELTE magyar–román szakra. „Lesújtó véleményem van az érettségi rendszeréről: hátrányosan érinti az idén érettségizetteket. Fejlett országok oktatási rendszerében nem fordulhat elő, hogy egy bizonyos szakon nyolcvan férőhelyre csak hetven diákot vesznek fel. A maximális 144 pont eléréséhez legalábbis zseninek kell születni, mivel azt várja el egy tizennyolc éves gyerektől, hogy kitűnő, normál és néhány kiváló emelt szintű érettségivel, legalább egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezzen. Magyar Bálintnak ilyen kemény baklövések után le kellene mondania. Biztos vagyok abban, hogy el fognak szabadulni az indulatok.”

Harmat Éva (18) örül, hogy felvették annak ellenére, hogy idén érettségizett, ugyanakkor picit bosszús amiatt, hogy 139 pontja ellenére mégsem közgazdásznak tanulhat a Corvinus Egyetemen, hanem történelem–egyiptológia szakon az ELTE-n. „Van két középfokú nyelvvizsgám és 97 százalékos eredménnyel teljesítettem az emelt szintű történelemvizsgát. Még nem tudom, elkezdem-e a bölcsész szakot. A rendszer igazságtalansága miatt egy év most kieshet az életemből, ha úgy döntök, hogy egy versenyképes szakra mindenképpen be akarok jutni.”

Keresztesy Anikó (20) korábban érettségizettként a maximális 120 ponttal várta, hogy végre bejusson az ELTE történelem szakára. Tegnap kiderült, mindhiába. „Egy picit neheztelek az idén érettségizettekre. Könnyű úgy jól megírni a feladatsort, ha ismerem előre a kérdéseket. Az Oktatási Minisztérium szerintem akkor követte el a legnagyobb hibát, amikor nem figyelmeztették előre a korábban érettségizett felvételizőket arról, hogy amennyiben nem érettségiznek újra emelt szinten, akkor esélyük sincs, hogy bejussanak valamelyik egyetemi slágerszakra.” Elit szakok: egyenes út a munkahelyekre NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK – 143 pont. A Budapesti Corvinus Egyetem hagyományos elit szaka a nemzetközi kapcsolatok. Idén azonban egy másik, viszonylag új szak lepipálta. A „nemzetközi tanulmányok” elnevezésű kurzus ráadásul nem is ad közgazdász- diplomát, „csak” szakértőit, mégis kettővel magasabb volt a ponthatár: 143. A túljelentkezés 18-szoros. Rostoványi Zsolt, a Corvinus Társadalomtudományi Karának dékánja szerint ennek az lehet az oka, hogy az angolszász minta szerint felépített interdiszciplináris szakirány megfelel az egyre nyitottabb Magyarország elvárásainak. Általában két felsőfokú, szakmai nyelvvizsgával adnak ki diplomát, a tananyag pedig a diplomáciai pálya mellett más nemzetközi jellegű feladatokra is felkészít.

IDEGENFORGALOM – 141 pont. Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Idegenforgalmi és Szálloda szak – az elnevezés az Alkotmány utcai „ifósokat” takarja. Ez ma vitathatatlanul az egyik elit szak Magyarországon, 16- szoros túljelentkezéssel, az államilag finanszírozott nappali képzésben 141-es ponthatárral. Szalók Csilla, az Idegenforgalmi Intézet vezetője szerint ennek három fő oka van. Az innen kikerülő végzősök már kész munkaerőnek számítanak, hiszen egy évet szállodákban és utazási irodákban töltenek gyakorlaton. Emellett két szakmai nyelvvizsgával kapnak diplomát, a képzés pedig európai akkreditációval rendelkezik, vagyis könnyen használható a diploma külföldön. Tavaly a végzősök mindegyike talált munkát három hónapon belül.

PSZICHOLÓGIA – 140 pont. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán immár elit szaknak számít a pszichológia. Hagyományos népszerűsége elsősorban annak tudható be, hogy a pszichológia körébe tartozó kérdésekkel legtöbben saját életünkben és környezetünkben egyaránt szembesülünk – mutat rá a tudományterület kedveltségének egyik okára H. Nagy Anna dékánhelyettes. A végzősök nem szembesülnek elhelyezkedési nehézségekkel, szakosodástól függően gazdasági társaságoknál, iskolákban, gyermekvédelmi intézményekben találnak munkát. A hajnali SMS-ek után a bejutottakat az Oktatási Minisztérium már a diákhitel lehetőségeivel ismertette meg a mobiltelefonokon keresztül -->