Önkormányzatokkal a maffiózók ellen

Elsősorban a lakásmaffia által fenyegetett lakók védelmét szolgálná a törvényjavaslat, amely az árveréseken az önkormányzatoknak elővásárlási jogot adna az eladósodott tulajdonosok ingatlanaira. A cél az, hogy a lakó ne veszítse el végleg a lakást. Az Országgyűlés előtt lévő beadvány szerzője, Horváth Csaba (MSZP), a II. kerület polgármestere lapunknak elmondta, a maffia szóba azt is beleértik, amikor összejátszással töredékárnál ütik le a kalapácsot az árverésen. Ennek megakadályozására a területileg illetékes önkormányzatnak a legmagasabb vételáron harminc napig elővásárlási joga lenne. Az adósnak ezután nem kellene kiköltöznie a lakásból, ha az az önkormányzat tulajdonába kerül, bérlőként élhetne tovább benne.

Az önkormányzatok lehetőséget kapnának, de nem lenne kötelező élniük vele – hangoztatja a képviselő. Arról vita támadt, hogy aki eladni kényszerül lakását, hogyan fogja fizetni a bért. Horváth úgy véli, attól nem szabad eltekinteni, ha valaki hagyja kezelhetetlenné növekedni tartozását. Derce Tamás Újpest polgármestere szerint a tartozások 99 százalékban a lakóknak felróhatóan duzzadnak óriási méretűre. Pápa első embere, Kovács Zoltán (fideszes parlamenti képviselő) ugyancsak úgy véli, hogy aki a rezsiben „úszott el”, annak kevesebb esélyt kínál ez a módszer, mert a szociális lakbéren felüli közműszolgáltatások nem lesznek olcsóbbak. (Az önkormányzati lakbérek átlagos lakások esetében 5-6 ezertől 10-12 ezer forintig mozognak körképünk alapján.)

Tavaly országosan 2500 ingatlanárverést tartottak, amelynek harmada volt lakás. Rezsitartozásból származó alig-alig akad – mondta el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi tagja, Zoltán Levente. Szerinte nagyon megnehezítené az árveréseket a törvénymódosítás, ha külső szereplő lép a műveletbe. Horváth Csaba szerint viszont normális esetben a hitelezőnek mindegy, ki veszi meg a lakást. A manipulált licitálás kizárása a végső árat inkább felfelé hajtja. A képviselő és az önkormányzati vezetők egyetértenek azzal, hogy a volt tulajdonosnak legyen módja visszavásárolni lakását.

– Ez a törvény erre nem tér ki, mert nem feladata – hangsúlyozza Horváth. Erről az önkormányzatoknak kell rendelkezniük. Véleménye az, hogy az újbóli tulajdonszerzés feltétele a tartozás visszafizetése. Tömeges megoldást nem fog kínálni a módosítás. Sőt Kovács Zoltán egyenesen úgy véli, nagyvárosi problémáról van szó, az önkormányzatok zöme legfeljebb krízishelyzetre tart saját tulajdonú lakást. Elviekben többnyire egyetértenek a lehetőséggel a helyhatóságok. Pápa vezetője, Gegesy Ferenc IX. kerületi polgármester, Derce Tamás és Szenteczky János, a csepeli önkormányzati ingatlankezelő igazgatói főtanácsadója viszont csak eseti elbírálásra lát lehetőséget a nehéz helyzetbe került lakók ügyeiben. Szabó Magdolna, Óbuda alpolgármestere közölte: idén egyetlen fillérjük sincs lakásvételre. A problémákat nem vitatja Horváth Csaba, de szerinte egy lehetséges alternatíva nyílik az októberben megszülethető törvénymódosítással.

az önkormányzat lakásgazdálkodásába. Ők el is adnak ingatlant, s építenek is bérházat. Úgy vélik, az eladósodottak megsegítése olykor kisebb lakással is elérhető, a tőle megvett értékesebb ingatlan pedig javítja a helyhatóság lakásállományát.

Budapest készülő lakáskoncepciója szintén a közüzemi díjjal eladósodottak lakását mentené meg, s az önkormányzati lakások számának „komoly gyarapítását” célozza. A bérlemények számának növelését szolgálná a kormány készülő koncepciója is.

A Horváth-féle javaslat a csepeliek szerint beilleszthető

az önkormányzat lakásgazdálkodásába. Ők el is adnak ingatlant, s építenek is bérházat. Úgy vélik, az eladósodottak megsegítése olykor kisebb lakással is elérhető, a tőle megvett értékesebb ingatlan pedig javítja a helyhatóság lakásállományát. -->