Németeket is gyanúsítanak toborzással

[caption id="" align="alignleft" width="303"] Csapatostól szállják meg a gyanúsnak ítélt vállalkozások telephelyeit a német hatóságok. Hasonló akciókra nálunk is sor került német kérésre.
[/caption]Tavaly SoKo Pannonia, idén SoKo Bunda néven zajló eljárássorozat több mint másfél ezer magyart érint, akiket azzal gyanúsítanak a német hatóságok, hogy illegálisan dolgoztak Németországban. Illetve kéttucat céget azzal, hogy az ottani szabályokat megkerülve küldött embereket dolgozni. Elsősorban az építőiparban és vágóhidakon találtak szerintük törvénytelen alkalmazással dolgozókat. Az akció kiterjed Ausztriára is.

A magyar hatóságok szinte semmit sem tudnak arról, egészen pontosan milyen „elkövetési magatartást” rónak fel a németek. Polgár Viktor külügyi szóvivő is sajnálattal hagyta megválaszolatlanul lapunk kérdését. Mint mondta, éppen erre kíváncsiak a Külügyminisztériumban is. A budapesti német nagykövetnek múlt héten átadott jegyzékben is erre várnak választ a tavaly július közepe óta tartó razziasorozatban eljárás alá vont magyarokról. Arra is „haladéktalan magyarázatot” vár a külügyminiszter, milyen indokkal tartanak fogva magyar állampolgárokat, s választ arra, hányan vannak. Mivel a lefogottak nem kértek konzuli segítséget, ezért a külügy is csak német illetékesek nyilatkozatából tudja, hogy hárman vannak. A tárca „ésszerű időn belül” várja a választ. Ez legfeljebb heteket jelenthet, semmint hónapokat – fűzte hozzá Polgár Viktor.

Annyi kiderült a német jelentésekből, hogy március elején Hans Eichel pénzügyminiszter utasítására rendelték el az újabb akciót. A minisztérium információja szerint 100 millió euró (25 milliárd forint!) forgalmat tulajdonítanak a több mint húsz, egyszerűen csak fantomnak nevezett cégnek. A Welt am Sonntag pár hete megszólaltatott egy magyart, G. Bélát, aki azt nyilatkozta, őt sem ténylegesen működő cég szervezte be kinti munkára. A lap úgy tudja,  a magyar hatóságok „fantomcégek egész hálózatára” bukkantak a jogsegélyegyezmény alapján itthon elvégzett házkutatások során. A gazdasági minisztérium illetékese, Gérnyi Gábor főosztályvezető szombati lapszámunkban tagadta ezt. Mint mondta, csupa rendesen termelő céget vontak eljárás alá a németek.

A két kormány közti megállapodást röviden ismertetve a Welt am Sonntag is leírja, hogy azok a cégek dolgoztathatnak kint magyarokat, amelyek magyarországi munkaadók, tevékenységük javarészt itthon zajlik. A mostani esetben azonban másról van szó – szól az ismertetés, fantomcégekként megnevezve a vállalkozásokat. A magyar kormány mindenesetre szeretné tudni, hogy a munkavállalási engedélyekben 3800 fős felső határral nem érintett területeken miért tart az eljárás a magyarokkal szemben. „Nem tartja megengedhetőnek” a kormány, hogy a kétoldalú egyezményben és az uniós jogban biztosított, „a szolgáltatások szabad áramlására és a letelepedésre, továbbá az egyéni munkavállalásra vonatkozó jogokkal szabályosan élő magyar cégeket és személyeket hátrányos megkülönböztetés érje” – fogalmaz a nagykövetnek átadott jegyzék is.

A West-Deutsche Rundfunk (Délnémet Rádió és Televízió)  arról tudósított nemrégiben, hogy németországi bejegyzésű cégeket is találtak, amelyek feketemunkára szerveztek embereket. Több híradás pedig arról számolt be, hogy a hesseni munkaügyi igazgatóságon legalább öt hivatalnokot azzal gyanúsítanak, hogy 1999 és 2005 között „apró figyelmességeket” fogadtak el fantomcégektől, amelyek esetében nagyvonalúan intézték a munkavállalási engedélyeket. Ugyancsak a WDR ismerteti azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet a német szövetségi kormány nyújtott be. Ebben a kiküldetésben dolgozók körében eddig csak az építőiparban és a tengeri hajózásban kötelező szabályokat akarják kiterjeszteni a gazdaság egészére. Lényege, hogy mindenhol előírnak bizonyos minimális feltételeket a foglalkoztatáshoz.