Hírek

2005.06.04. 00:00

MÉZGÁÉK RÁKATTANTAK AZ ÁMÍTÓGÉPRE

Tegnap éjjel a Filmmúzeum videoklip előtti korszakot felidéző buliján megtartották a Mézga-sorozat legújabb részének ősbemutatóját.

Izing Antal

Mézga Aladár, a született őstehetség, a zsenipályázaton nyert pénzből számítógépet akar építeni. Elküldi az édesapját alaplapot venni. Mézga leveti a papucsot, cipőt húz csíkos szövetnadrágjához, és elindul. Aladár apja lelkére köti, hogy hozzon neki egy nagyobb alaplapot, vagyis „vincsesztert”. Mézga Géza egy Manchester United focicsapatot ábrázoló fényképpel tér vissza az ismert lakásba, amely az elégedetlen Paula szerint nem is lakás, csak lakáskörülmény. A vincsesztert Géza ugyanis Manchesternek értette, amikor Aladár megbízta a vétellel. Az öreg Mézga végigjárt minden sportboltot, de Winchester néven égen-földön sehol sem talált focicsapatot. Paula „teljesen kész”, és hideg vízzel borogat. Szerinte pénzkidobás számítógépet venni, mert ha valaki valamit ki akar számolni, az vegyen elő ceruzát és papírt, s használja az agyát. A számítógép szerinte luxus, inkább ruhákat venne. Mert nincs egy rongya, amiben szintén Alaldár ösztöndíján elutazhatna Hufnágel Pisti után a messzi Ausztráliába.

Paula akkor még nem tudja, hogy fiának megvalósult álmára annyira rákattan, hogy a világhálón rendel magának kiskosztümöket. Krisztát vinnyogva nem érdekli a „vinyó”, szerinte Aladár ugyanolyan lüke, mint amilyen volt. A hungarikumnak számító örök tinilány magyar hangja Haumann Petra lett. A film öt lányt nevelő producerének van némi tapasztalata arról, hogy a lányok hogyan szoktak egymásközt sugdolózni vagy vihogni. Morvay Gábor szerint a fiatal színésznő Krisztája nagyon hiteles. Harkányi Endre, a szikronstúdióban a felvétel közben olyannyira azonosult Mézga Géza személyiségével, hogy még a figura jellegzetes testtartását és mozgását is átvette. Blöki, a bölcs, jó öreg, megfáradt kutya, aki már jó néhány éjjel lefalcolt az űrbe Aladárral, és egészen közelről ugathatta meg a Holdat, néha elveszíti türelmét gazdájával szemben. Akit rendszergazdámnak szólít.

Blöki hangja Reviczky Gábor, aki igazán „kutyául érezte magát” a felvételeken, és azt mondják, alakítása zseniális. Blöki magyar hangja valamikor Szabó Ottó, a nagyszerű színművész volt. Maffia macska a sorozat történetében egyetlen alkalommal szólalt meg emberi hangon, amikor olyan pirulát kapott, amelytől beszélni is tudott. Az a hang Domján Edité. Máris szomszéd szinkronhangja Tomanek Nándor színművész volt. Az új részekben fia, Tomanek Gábor hangján háborog az örök agglegény kötelező házi köntösében, a szomszéd „csürhenép” viselt dolgai miatt. Aladár azt bizonygatja a hitetlen és számítógépet nem akaró családnak, hogy „ha majd összerakom a komputert, leesik az állatok!”. Mire az állat, Blöki imígyen szól: „Aladár, minket, állatokat csak ne keverj bele semmibe!”

Csákovics Lajos a film egyik fiatal rajzolója. A huszonhat éves amatőr operaénekes nagy merészen arra vállalkozott, hogy a főcímdal „Légy vidám, akár egy srác” kezdetű szövegét teljesen újraírja. Majd kiderül, nyomába érhet-e a réginek. Csákovics Lajos öt kollégájával rajzolta a filmet. Morvay Gábor szerint az animátor nem más, mint egy nagyon jól rajzoló színész. Aki a mozdulatokat, érzelmeket, ha túlzással is, de lejátssza magában.

Nepp József író 71 éves. Szerencsére jó egészségnek örvend, mert mint mondta, a humor az életmentő. A humor szó eredeti jelentése életnedv. – Ön szerint lehet olyan jó az új Mézga, mint a régi volt? – kérdezte a Reggel a Budán élő alkotót. – Szerintem nem lehet olyan jó. Minden, amit felmelegíteni kényszerülünk, nehezen közelíti meg az eredeti állapotot. Legfeljebb az új nézők szerethetik jobban, akik nem látták még a régi Mézgát.

– Bocsásson meg, de alig van olyan ember, aki a Mézgát ne látta volna!
– Ezzel nagyon boldoggá tesz. De honnan gondolja, hogy ez a sorozat folytatódni fog? – kérdezett vissza Nepp József.

– Ha van egy csöpp esze az informatikai cégeknek, akkor beszállnak támogatóként.
– Tudja, az én valóságismeretem az életkorommal áll öszszefüggésben. Amikor 1957-ben a Pannónia Filmstúdióhoz kerültem, akkor még én is rózsaszínben láttam a világot. De azokban az időkben minden másképp volt. Berendelt minket Fellegi a tévébe, megmondta, hogy kell egy sorozat, csináltunk Mézgát, Bubót, Gusztávot és kész. Ma pedig a külföldi tévétársaságok szépen megveszik maguknak az amerikai sorozatokat. De eloszlatnám az illúzióit. Ez a sorozat úgy született, hogy egy minisztériumi ember arra kérte Morvay Gábort, hogy találjon ki egy olyan sorozatot, amellyel a magyar családokat bevezetik a számítógépes világba. Morvay fejéből pedig kipattant az a zseniális ötlet, hogy ez a család a Mézga legyen.

– Önnek van valami fogalma a számítógépekről?
– Az égvilágon semmi.

– Akkor hogyan írt róluk?
– Azt az állapotot, hogy Mézgáék sem tudnak semmit a számítógépekről, jól meg tudtam írni, mert nekem sincs róla halvány lila gőzöm sem. De azért remélem, ráharapnak a tisztelt megrendelők, adnak témaköröket, én pedig szépen megírom a többi részt.

– Nekem van egy témám!
– Jó, de önnek nincs pénze a film költségvetésére, tehát hiába mond bármit, nem is tudja megadni a témát.

– De azért elmondom. Mézga Géza politikus lesz, elindul a köztársaságielnök-választáson.
– Nem politizálok. Ezt biztos nem vállalnám. Isten őrizz, hogy én egy ilyen ingoványos területre tévedjek.

Reklámidőért is átadják az új Mézga első részét

Az új Mézga iránt nagy a tévétársaságok érdeklődése. A jogok a Nepp József–Ternovszky Béla alkotópárost illetik, míg a régi Mézgák jogdíjai az MTV Rt.-hez folynak be. Az új részek fedezetét előre kell megteremteni. A produkció a filmet akár úgyis átadná, ha a tévétársaság reklámidőt és annak bevételét adná cserébe a vetítésért – mondta a Reggelnek Morvay Gábor, a film producere –, aki az informatikával foglalkozó nagy cégeket fogja megkeresni. Tőke híján csak az látszik megoldásnak, ha a támogatóktól és a hirdetőktől szerzett bevételből a produkció fedezni tudja a második és többi rész költségeit. Ha az üzlet nagyon jól sikerül, talán még hosszabbak is lehetnek az epizódok és elérhetik a régi részek huszonöt perces időtartamát. De ez csak a mi nézői reménykedésünk, mert ami jó, az tartson sokáig.

Összefogott a szakma kilenc perc zsenialitásért

Fájdalom, de csak az első rész készült el, ami tizenkétmillió forintba került. Ez Morvay Gábor producer szerint csakis annak a jóleső szakmai összefogásnak volt köszönhető, amely sajnos nem mindig jellemzi a hazai animációs szakmát. Segített többek között Deák Tamás zeneszerző és a Features Films Hungary. A Mézgát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta. A gyártók jóval a piaci ár alatt dolgoztak, mert hisznek a Mézga sikerében. 1989 előtt Magyarországon valóságos animációs ipar működött, amelyben 1200 ember dolgozott. A magyar rajzfilmek a kézi munka miatt voltak kapósak, mert a Nyugaton, számítógéppel alkotott filmekben kevesebb volt az élet. Ma már csak kétszázötvenen dolgoznak az animációban, amelynek Mézgáék feltámadása Morvay szerint az egész szakma közös sikere lehet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!