Grespik védi a buszosokat

[caption id="" align="alignleft" width="179"] Mesterembereknek járó bért követel a buszvezetőknek Grespik László a BKV-tól.
[/caption]Az Autóbusz-vezetők Nemzeti Szakszervezetét Grespik László képviseli. A per során azt próbálja bebizonyítani, hogy a buszvezetők nem betanított munkások, hanem mester besorolású szakemberek. Grespik szerint jelenleg a BKV kollektív szerződése csak betanított munkásokként kezeli őket, s így betanított munkásoknak járó bért fizet számukra. A Munkaügyi Minisztérium 1992/6-os rendelete kimondja, hogy ki számít mesterembernek. Mester az, aki mestervizsgát tesz vagy aki nagy gyakorlati tudással rendelkezik – magyarázza Grespik. A mestervizsga fogalmát azóta már törölték a jogszabályból. Így a buszvezetők csak a nagy gyakorlati tudás fogalmával érvelhetnek igazukért. Tudásukat, felkészültségüket mutatja, hogy egyszerű vezetői jogosítvánnyal nem lehet a buszkormányhoz ülni. A buszvezetőknek hatósági vizsgát kell tenniük. Ehhez pedig több évig kell vezetniük hivatásos jogosítvánnyal. Mi más ez, ha nem nagy szakmai gyakorlat? Semmiképp sem egyenlő a betanított munkások felkészültségével. A jogszabály szerint a betanított munkás egy szakképzettség nélküli alkalmazott. Grespik szerint viszont a hatósági vizsga és a tapasztalatok az autóbusz-vezetők jogosítványát egyenértékűvé teszik a szakmunkás-bizonyítvánnyal. A nagy gyakorlati tudás mesterré teszi a szakembert. Aki mester, annak jár a mestert megillető bér – érvel Grespik. Az érvényes kollektív szerződést jogsértőnek tartják.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem osztotta Grespik László álláspontját, ugyanis első fokon elutasította a keresetet. Az indoklás szerint a munkáltató döntheti el, milyen tudás birtokában van az alkalmazott. Egyéni jogvitában lehet csak átsoroltatni a munkakört. Ám a szakszervezet nem kérheti ezt automatikusan valamennyi autóbusz-vezetőre vonatkozóan. Grespikék fellebbeznek az ítélet ellen, mert biztosak az igazukban. Különösen Farkas Béla, az Autóbusz-vezetők Nemzeti Szabad Szakszervezetének elnöke. – A BKV-nál alig kapják meg a nettó százezer forintot a járművezetők. A Volánnál 60-70 ezret keresnek – mondja. Az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés ez a pénz. Fel akarjuk számolni ezt az állapotot – mondja Farkas Béla. Ha másodfokon megnyernék a pert, Budapesten ötvenezer forinttal többet vinnének haza a sofőrök. Országosan 18-20 ezer, Budapesten háromezer munkavállaló pénzéről folyik a vita.

A BKV kommunikációs osztálya szerint buszvezetőik nem betanított munkásként, hanem szakmunkás besorolással dolgoznak. Mesternek azok minősülnek, akik erre a minősítésre és a cím viselésére, mestervizsga letétele után jogot szereztek. Jelenleg nincs olyan törvényi szabályozás, amely a járművezetőknek a mestervizsgát lehetővé teszi – közölték.

Jegyellenőr havi bruttó ötvenhétezerért

A buszvezetőknél is rosszabbul keresnek a jegyellenőrök. Ők egyelőre nem tiltakoztak. Pedig igazán megtehetnék, hiszen a BKV bruttó 57 ezer forint alapbérrel veszi fel az új kollégákat. Igaz, erre még rájön a műszakpótlék és a bliccelők pótdíjazása után kapott prémium. Az álláshirdetésben ingyenes bérletet, négyezer forintos étkezési utalványt, üdülési, sportolási lehetőséget és egyenruhát is ígérnek. Ezért a zsebpénzért kell elviselniük nap nap után a megaláztatásokat, sőt, néha a pofonokat az utasoktól.

Vajta Zoltán Jegyellenőr havi bruttó ötvenhétezerért A buszvezetőknél is rosszabbul keresnek a jegyellenőrök. Ők egyelőre nem tiltakoztak. Pedig igazán megtehetnék, hiszen a BKV bruttó 57 ezer forint alapbérrel veszi fel az új kollégákat. Igaz, erre még rájön a műszakpótlék és a bliccelők pótdíjazása után kapott prémium. Az álláshirdetésben ingyenes bérletet, négyezer forintos étkezési utalványt, üdülési, sportolási lehetőséget és egyenruhát is ígérnek. Ezért a zsebpénzért kell elviselniük nap nap után a megaláztatásokat, sőt, néha a pofonokat az utasoktól. Mesterembereknek járó bért követel a buszvezetőknek Grespik László a BKV-tól. -->