Végre egy kis egyetértés

[caption id="" align="alignleft" width="88"] A lámpát nézzük. Kevesebbet villog sárgán, és jobban fog majd látszani.
[/caption]– Van egy jó hírünk – tájékoztatta lapunk Vajda Pált. Nemrég beszéltünk a városházi ellenzék közlekedési mérnök végzettségű frakcióvezetőjével, aki szerint  egyetlen baja van ennek a lámpa-korszerűsítésnek. Az, hogy nem kezdtek bele korábban. Wintermantel Zsolt ugyanis azt mondta a Reggelnek, hogy ezt a „lámparendszerváltást” a Fidesz–MKDSZ már évekkel ezelőtt is szorgalmazta. Wintermantel megerősítette, hogy a LED-es, félvezetős technológia valóban biztonságosabb, mint az izzós. Mert míg a mostani izzós jelzőlámpákban két világítótest ad fényt, addig a LED-es lámpákban nyolcvan–száz darab. Tehát jóval kisebb a meghibásodás esélye. Wintermantel kiemelte azt is, hogy a bevezetni kívánt félvezetős technológia esetében legalább nyolcvan százalékkal kisebb lesz az az áramszámla, amelyet a város 900 csomópontján működő 33 ezer lámpáért fizet ki Budapest. Ha ebből a rezsi-megtakarítás kerül át profitként a magáncéghez, amely a tenderen a legjobb árat ajánlva saját tőkéjéből hajtja végre a korszerűsítést, akkor ez a konstrukció elfogadható. De csak abban az esetben, ha a lámpák a főváros tulajdonában maradnak, és a szerződés ideje nem túl hosszú. Éppen ezért azt kérdeztük Vajda Páltól, hogy Budapest tulajdonában maradnak-e a közlekedési lámpák. Mert attól tartunk, hogy eladják, a város pedig visszabérli – ahogy ez manapság nagyon nagy divat az országban.

– Természetesen Budapest tulajdonában maradnak a közlekedési lámpák – válaszolta Vajda Pál. – Ha a közgyűlés is úgy akarja, pályázatot írunk ki az üzemeltetésre, melynek feltétele lesz a félvezetős rekonstrukció. Nyolc évre hirdetjük meg az üzemeltetést. Tudni kell, hogy Budapest tavaly egymilliárd-hatvanhatmillió forintot költött a lámpákra. Ebből 245 millió forint volt az energiaszámla, és 821 millió az üzemeltetés költsége. – Verseny várható a pályázók között – folytatta Vajda Pál –, és reményeim szerint ennél kisebb összegért is el fogják vállalni ezt a beruházást. Budapest az évi egymilliárd körüli összeget, amelyet egyébként is kifizetne az izzós lámpákra, a LED-es lámpákat feleszerelő cégnek engedi át.

Az a cég várhatóan 2006 elején elkezdi a kétmilliárdos, saját pénzeszközeiből végrehajtott felújítást, amelyet 2007 közepére be is fejez. Budapest tehát ugyanannyit fizet még nyolc évig, mint eddig. Közben viszont ölébe hull egy teljesen felújított, bizonságosabb, nyolcvanöt százalékkal kevesebb energiát fogyasztó lámparendszer. Nyolc év múlva pedig olyan rendszerrel dolgozhatnak Budapesten, állítja Vajda Pál, amelynek ötödrészére csökkent a rezsije. A nyertes cégnek jelentős haszna származik majd abból, hogy a félvezetős lámpák legalább nyolcvanöt százalékkal kevesebbet fogyasztanak, mint a villanykörték. – Tehát alapvetően és anyagilag lesznek érdekeltek abban, hogy a 33 ezer izzós lámpát 900 csomópontban mihamarabb félvezetősre cseréljék ki – mondta Vajda Pál főpolgármester-helyettes az „építsd át, üzemeltesd, add vissza” szerkezetben működő rendszerről.

A városháza kevesebb sárgán villogó lámpát ígér a Budapesten autózóknak. A LED-lámpák kétségtelen előnye, hogy esőben, viharban, sötétben és koszos burával is jobban láthatók, mint a villanykörtések. De még akkor is, ha szemből süt rájuk a nap.

Szakmai vagy politikai a csipvita?

A BKV Rt. csiprendszeres beléptetőrendszere már nem ígérkezik ennyire szerencsésnek – írta meg lapunk. Kupper András frakcióvezető felesleges beruházásnak tartja, amelyben a főváros éveken át milliárdokat fizethet olyasvalamiért, amely nélkül boldogan élnénk. Kupper szerint ha az ellenőrök kontrollcsoportjai a metróbejáratokban állnak, többet hoz az akció, mint amennyit visz. Vajda Pál szerint aki az EU-ban bevált fejlesztési formát kritizálja, az nem szakmai, hanem politikai alapon teszi.