Uniós pénzek a vidéknek

Az összességében ötmilliárdos program azt célozza, hogy starthelyzetbe kerüljenek a kistérségek, hiszen ebből a százmillióból csodákat nem lehet tenni – ismeri el Pásztohy András, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. 2007-től azonban évente tízmilliárd forint lesz a Leader plusz programra, s a vidékfejlesztést szolgáló uniós források 30 százalékkal bővülnek. Ezen a téren egyébként is stratégiaváltás várható, hisz amíg eddig inkább az árutermelő gazdákat érték el a támogatások, az Európai Unió következő, 2007-ben kezdődő hétéves ciklusában már a vidékfejlesztésen lesz inkább a hangsúly – mondta a tárca államtitkára.

Erre annál is inkább szükség van, mert az unió valamennyi tagállama között Magyarországon a legkirívóbbak a fejlett és a szegény régiók közötti különbségek. A leggazdagabb és a legszegényebb hazai régiók között 2,6-szeres a különbség. Az egyik mérsékelt jómódúságot, a másik gigantikus szegénységet és kilátástalanságot takar. A 2004– 2006 közötti időszakban, a tárca agrár- és vidékfejlesztési programja 105 milliárd forintot szán a falufejlesztésre, de igény – ismerte el az államtitkár – ennek a másfélszeresére lenne. Az uniós pénzek közül a földalapú támogatások, ha késve is, de eljutottak a gazdákhoz, 208 ezren 170 milliárd forintot kaptak.

A tárca arra törekszik – mondta a Reggelnek az államtikár –, hogy a gazdák előbb hozzájussanak a 2005-ös uniós pénzekhez, amelyek folyósítását decemberre tervezik, a nemzeti kiegészítést pedig 2006 január elseje és február tizenötödike között kapják meg. A tárca megállapodást kötött a kereskedelmi bankokkal, hogy a gazdák kedvezményes kölcsönt kapjanak, vagyis lehetőséget arra, hogy az uniós támogatásokat meghitelezzék a számukra. A földterület alapján a gazdák hektáronként 40 ezer forint támogatást kapnak, összességében 10 milliárd forinttal többet, mint 2004-ben, amihez persze csak az idén jutottak hozzá.

A nemzeti fejlesztési terv további 190 milliárd forintot szán a vidék fejlesztésére, ennek forrásaira a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál pályázhatnak a települések és a kistérségek. Ezt egészíti ki a Leader plusz, amely hangsúlyozottan az elmaradott kistérségek felzárkóztatásának, helyzetbe hozásának programja. Az árutermelők, a piaci szereplők támogatása 2015-ig fontos szempontja marad az uniós és a hazai támogatásoknak, de 2007-től a vidékfejlesztés kapja a nagyobb pénzeket – foglalta össze a tárca stratégiai irányváltásának lényegét Pásztohy András államtikár. A táj- és környezetgazdálkodás, a térségi kultúra ápolása és megőrzése, a logisztika, az infrastruktúra, a munkahelyteremtés és a biogazdálkodás fejlesztése lesz az elkövetkező évtized legfontosabb feladata a falu- és vidékfejlesztésben.

Míg 2004–2006 között 1400 milliárd forint uniós pénzhez jut Magyarország, a közösség következő hétéves terve, 2007–2015 között 14 ezer milliárd forint támogatás érkezhet Magyarországra. Ennek egyötödét kapja a vidék és az agrárium.