Méhek vallanak a drogfüggőség titkáról

[caption id="" align="alignleft" width="185"] A méheket elég egyszer jutalmazni, máris tárolják az információt
[/caption]Vitán felül áll, hogy a méhek agya jóval kisebb és egyszerűbb, mint az emberé. De ez nem jelenti azt, hogy a szenvedélybetegségek kutatásánál a pici rovarok nem lehetnek az ember segítségére. Abból, ahogyan egy méh reagál az apró jutalomfalatra, a kutatók sokat megtudhatnak az emberi agy egy parányi részének működéséről. Ugyanis bármily hihetetlen, de ez a picike agyrész tesz némelyeket a dohány, az alkohol vagy a kemény drogok rabjává.

Amilyen parányi ez az agyrész, hatalma olyan óriási mind az embernél, mind az állatoknál. Ha kísérleti patkányok ezen agyrészét elektromosan ingerlik, az állatok örömükben teljesen megfeledkeznek az evésről. Akár éhen is halnak. Nemrégiben a San Diegói Kalifornia Egyetem biológiaprofesszora, Terrence Sejnowski számolt be a méhekkel folytatott kísérletekről. Mint elmondta, a neurobiológusok az egyszerűbb élőlények agyának vizsgálatával jobban megérthetik a drogfüggőség okait. Beszédét Sejnowski a következő kijelentéssel vezette be: – Az elmúlt tíz évben többet tudtunk meg az emberi agyról, mint a tudomány egész világtörténete során. A méheket csupán egyszer kell cukros vízzel jutalmazni. A rovarok máris megtanulják, hogy egy bizonyos színű cserépre kell leszállniuk. Sejnowski és munkatársai ezt a jelenséget egyetlen idegsejt működésével magyarázzák. Ez az idegsejt játszik kulcsszerepet abban a döntésben, hogy az érzékszervek információja a cukros víz jutalmát ígéri-e vagy sem. Ha igen, akkor az idegsejt jelet ad, és a rovar nyomban elvégzi a jutalom megkaparintásához szükséges cselekvést.

A méhek viselkedéséből nyert értesülések alapján számítógépes modelleket készítenek. Ezek segítségével elemezhetővé válik, hogy az emberi agy miként működik a jutalmak és büntetések egyetemes rendszerében. Sejnowski és társai kimutatták az egyetemi laboratóriumban, hogy az emberi agy másként dolgozza fel az információt a különféle jutalmak esetén. Az azonnali és a távoli jutalmak eltérő agyi folyamatokat indítanak be. De a sokak romlását okozó parányi agyrész ugyanaz.