Megszűnik az amatőrliga

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Bozóky Imre, az MLSZ elnöke sikerekről beszélt. Valójában Gera Zoltánon (középen) kívül nem sok örömünk van a magyar futballban.
[/caption]A Magyar Labdarúgó-szövetség  az 1999 és 2004 közötti időszakban sok sikeres döntést hozott. Az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében dr. Bozóky Imre elnök elmondta, hogy rendezték a szövetség adósságát, beindult a Bozsik-program, amely az utánpótlás- nevelést hivatott biztosítani, és nemzetközi elismerést ért el az edzőképzés. Elkezdődött az egységes felnőttképzési intézet szervezése.

Sikerként értékelhető az a megállapodás is, amelyben az MLSZ partnere a Mol és az OTP. A két társaságtól 550 millió forintot kapott az utánpótlás. Elkezdődött az MLSZ-székház és a műfüves pályák építése. Két eredménytelen pályázat után ismét megpályáztuk az Európa-bajnokság rendezését. Ezúttal a 2012-es eseményt, Horvátországgal közösen.

Mielőtt napirendre került volna az alapszabály-módosítás, a küldötteknek szavazni kellett a Győri ETO sürgősségi indítványáról. Ebben az állt, hogy a jövőben az MLSZ-közgyűlésen a Magyar Labdarúgó Liga küldötteinek egyik fele képviselje az NB I-es csapatokat, míg a másik fele az NB II-es klubokat. Az alapszabály szerint ugyanis a két felső osztály rendezője a profiliga, és most az eddig idetartozó 14 csapatos NB I/B-t a 32 csapatos NB II váltja. A létszám módosulása miatt kérték a profik az átalakítást, és ezt írásban is megkapták a küldöttek. Elképzelhető, hogy többen nem olvasták el, mert az ETO ügyvezető igazgatója, Klement Tibor szóbeli kiegészítése után a jelenlévők egy része másként értékelte a hallottakat. Arra gondoltak, hogy a közgyűlés profi és amatőr küldötteinek százalékos arányát kívánja megváltoztatni az előterjesztés. Nem is kapta meg a négyötödös támogatást az indítvány, erre a proficsapatok küldöttei kivonultak a teremből. Az elnök szünetet rendelt el, majd tisztázódott minden és ismét szavaztak. A szavazás ezúttal sikeres volt, így végre napirendre kerülhetett az előterjesztés.

Az alapszabály módosítása már simán ment. A küldöttek megszavazták a Magyar Amatőr Labdarúgóliga megszüntetését. Az MLSZ februári tisztújító közgyűlésén egy hely üresen maradt. Ezt a hiányt kellett volna most pótolni. Mielőtt elhangzott a hivatalos javaslat a jelöltre, a Szabolcs megyei szövetség elnöke, dr. Helmeczy László jogilag kifogásolta az előzményeket. Véleménye szerint számos szabálytalanság történt, de bejelentésére nem reagált senki. Következhetett a mandátumvizsgáló bizottság elnökének, dr. Rákóczi Istvánnak a bejelentése, miszerint három kandidálás érkezett az egy helyre, de ketten időközben visszaléptek, így Ferencz Gyulára, a Nógrád megyei elnökre lehetett szavazni. Vélhetően Helmeczy László észrevételei befolyásolták a küldötteket, mert Ferencz Gyula nem kapta meg a kétharmados többséget, így továbbra is 13 tagú az elnökség. A két jogász még vitatkozott egymással, egyikük így, másikuk úgy értékelte az alapszabály választási szakaszát, és a vita átcsapott személyeskedésbe. A nyugodtan induló közgyűlés így viharosan zárult.

Budapestre jönnek a világklasszis argentinok?

Elmarad a francia–argentin válogatott mérkőzés, ezért az MLSZ felvette a kapcsolatot az argentin szövetséggel. Elkezdődött a tárgyalás, és várhatóan augusztusban létrejöhet Budapesten a Magyarország– Argentína összecsapás. A tárgyalások során eddig a gondot az jelentette, hogy az argentin szövetség előre kérte a fellépti díjat és a költségeket. Ennek kifizetése kockázatos lett volna az MLSZ számára, de szerencsére sikerült találni egy ügynökséget, amely átvállalta a költségeket, és felajánlotta a szövetségnek a nyereség felét.