Jól járnak a családok az összevonással

A mostanihoz képest jóval több rászorult helyzetén fog segíteni a megváltozott rendszer. A mai szabályok értelmében ugyanis az rgyt segély jellegű támogatás, vagyis ezt kérvényezni kell a helyi önkormányzatnál. Az a család jogosult igénybe venni – akár a gyermek 24 éves koráig –, amelynél az egy főre eső jövedelem nem éri el a jelenleg 24500 forintos nyugdíjminimumot. A támogatás mértéke gyermekenként legalább havi 5434 forint, a helyhatóság azonban dönthet úgy, hogy ennél magasabb összeget folyósít az érintett családnak. Mégis jelentős azoknak a köre, akiket noha megilletne a támogatás, mégsem kapnak egy fillért sem.

Számítások szerint a jogosultak egyharmadához nem jut el ez a könnyítés. Ennek egyrészt az információ-hiány az oka, másrészt pedig a hosszadalmas és sokak számára önérzetüket sértő eljárás. A mostani szabályok szerint ugyanis a kérvényben fel kell tüntetni az egy főre eső jövedelmet, amit egyebek mellett a családi vagyon felmérése, becslése követ, ráadásul utolsó lépcsőben a törvény megengedi, hogy az önkormányzat környezettanulmányt készítsen. Ezáltal a helyhatóság pedig szűkítheti a jogkört.

A tervek szerint 2006. január 1-jén életbe lépő rendszerben azonban nem kell már ezt az utat végigjárnia a rászoruló családoknak, mivel mindenki alanyi jogon megkapja az új családi pótlék keretében. (Ez azt is jelenti, hogy nemcsak az alacsony jövedelmű háztartásokba jut el a támogatás, hanem a jómódúakhoz is.) Az új rendszer – csak a családi pótlékot és az rgyt-t tekintve – minden családot jobb helyzetbe hoz, azonban a havi növekmény az egy- és a kétgyermekes családoknál elhanyagolható, mindösszesen néhány száz forint. Az a család viszont, amelyik eddig nem kapott rgyt-t, az lényegesen jobban jár, hiszen az eddig kapott juttatásnak körülbelül duplájára számíthat.

A megváltozott támogatási mód három tekintetben lényegesen javít a mostani helyzeten. Egyrészt, az rgyt mostani formája a munkavállalás ellen ösztönöz, így konzerválva a szegénységet. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis elveszítheti a család a gyermekenként több mint 5400 forintot abban az esetben, ha az egyik kereső munkába áll, és így az egy főre eső jövedelem akár 1 forinttal is meghaladja a nyugdíjminimumot. Másrészt, az érvényben lévő rendszerben a segélyezés nem egységes, mert az önkormányzat a fent leírt módon szűkítheti a jogkört. Harmadrészt pedig, felmérések szerint a családi pótlék az érintettek 95–97 százalékához eljut, míg az rgyt esetében ez az arány körülbelül kétharmad.