Haltam volna meg inkább én

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Radics Attila először el akart bennünket küldeni. Azt mondta, hogy ez nekünk csak egy „műsor”, ő pedig a lányát veszítette el. Ellentétben a híradókban elmondottakkal, az apa már nem okol senkit.
[/caption]– Hagyjanak bennünket békén! Maguknak ez jó műsor, de egy hét múlva el tetszenek az egészet felejteni. De nekem Eszter lányom hétfőn halt meg. Még el sem temettem, bent van a halottasházban, egyedül. Menjenek innen, nagyon szépen kérem, most azonnal menjenek ki – mondja Radics Attila Kecskemét Ürgés nevű részén, a Kórház utcai negyed egyik házában. Nagyon lassan beszélt. Olyannak tűnt, mint akit az ájulás környékez. Később el is vitte a mentő. Azt mondtam, elmegyek. Előtte részvétemet fejeztem ki. Megmondtam, hogy ember vagyok. Kértem egy pohár egy vizet.

– Apa is vagy? – kérdezte aztán a begipszelt kezű férfi, föl sem nézve. A kezemen mutattam, hányszoros. Közelebb húzott egy zsámolyt, és azt mondta: – Igyál egy kávét. Nekem hat gyerekem van. Most már csak öt – mondta. Eszterke görcsöt kaphatott, azért merült el, mikor a magas partról a vízbe esett. Tamás látta, hogy a buborékok honnan jönnek fel a vízből, és beugrott utána. Anikót akkor már kihozta, mert ő nem merült el, a felszínen tudott maradni. – Az újságok valótlanul azt írták – szólt közbe az anya –, hogy Anikó kiúszott a partra. Pedig őt is Tamásék hozták ki. Ezért nem akarunk semmit mondani.

– Hol van most Tamás? – A rendőrségen hallgatják. Velünk szemben nem volt rossz. Azt tette, amit tennie kellett. Ösztönszerűen beugrott a lányok után a vízbe, hogy kimentse őket. Megkereste, kitapintotta a tófenéken, lement hozzá a víz alá, megragadta és kihúzta a lányomat. Egymás kezébe adták, úgy vitték ki a partra. Tamás elkezdte éleszteni, és értünk küldetett. Rohantunk, hívtuk a mentőket, a tűzoltókat. Az egyik tűzoltó pumpálta neki a pici szívét, a másik szájon át lélegeztette, ők tényleg mindent megtettek, én nem is láttam még embereket ekkora odaadással tenni a másikért, mint azok a tűzoltók és azok a mentősök. Nem nézték, tudom, nem is nézhetik, hogy ez most cigány vagy magyar, azt látták, hogy egy gyerek. És én, amikor odaértem, láttam a lányom lilult testét, leborultam a földre, imádkoztam, hogy hagyja meg nekem az Isten, hogy miért nem vigyáztam rá, hogy minek is feküdtem le, ha fájt is a műtött kezem. Feküdt ott Eszterke meglilult testtel, és amikor kibukott a száján a víz, amit a tűzoltók szedtek ki belőle, úgy éreztem, meghallgatott az Isten. De nem. S láttam azt is, hogy szegénykém kínjában eltorzult, és nagyon fájt, hogy min mehetett keresztül az én kislányom. Haltam volna meg inkább én.

– Anikó most hol van? A kislány, aki túlélte. Elvezetnétek hozzájuk?
– Anikó? Mögötted ül az anyja ölében.
– Anikó és Eszter ugye testvérek… És Anikó is a te lányod…
– Igen, az én lányom. Az én lányaim mindketten.
– És… és… Anikó végignézte?
Csak bólintottak, sírtak, hallgattunk sokáig. Anikó hétéves. Értelmes kislány. Felfogta, a szülők szerint talán jobban tudja, mi történt a tóparton, mint a felnőttek. Az apa azután arról beszélt, hogy a tóparti kerítés nincs rendesen megjavítva, hogy az őr nem figyelt eléggé. Mire én azt kérdeztem a szemébe nézve, hogy önmagát nem okolja-e. – De – válaszolta Attila. – Jöttem haza az orvostól, műtötték a kezem, kicsit megpihentem, s aztán jött a hír. Mindenki futott, ismerős, idegen, mindenki rohant a tóhoz.

– Nézd, nincs annak semmi értelme, és nem igazságos, hogy a vízműre vagy az őrre hárítod a történteket. Még nagyobb fájdalom és harc lesz belőle, ha lehet, még ennél is nagyobb. Meglátod, még az a kevés ember is elfordul majd tőled, aki eddig melletted állt. Hogy mit mond itt a kórus? Azzal ne törődj. Ez a te gyászod, csak azután az övék.
– Igazad van – mondta az apa.
– Ha ez velem történt volna, kimondanám, hogy nem vigyáztam eléggé a gyerekre. De megköszönném Istennek, hogy a másik lányom nem merült el, hogy ő nem kapott görcsöt, hanem itt lehet az anyukája ölében. Gondolj erre is a fájdalmadban – vigasztaltam Attilát, ahogy tudtam.

A vízműnek arra a tavára bizony sokszor járnak ki engedély nélkül horgászni az Ürgésből is. Egy téli nap csúszkálni mentek a Kórház utcából a jégre más gyerekek, s egyikük sosem tért haza. De a tragédia elfelejtődött. Ám a tilosban véletlenül nem lehet járni. Tilosban senki sem járhat büntetlenül.

A kislány édesapja azt mondta, hogy amikor lánya „pici szívét pumpálták”, amikor szájon át lélegeztették, nem törődtek azzal, hogy az a gyermek roma vagy nem roma. Igaz, hivatásukban nem is törődhetnek ezzel, de úgy dolgoztak, ahogy egy felelős embernek kell, ha előtte egy gyermek fekszik élet és halál között. A kecskeméti romanegyed köszöni a tűzoltók, mentősök és orvosok jó szándékát és emberségét. Rajtuk nem múlt semmi.

Segítséget ígérnek

Karádi Olga kecskeméti roma képviselő a Reggeltől értesült a tragédiáról. Ma keresi fel a Radics családot. Lapunknak azt mondta, mindent elkövet azért, hogy a kislány temetéséről megfelelően gondoskodjanak. Közölte, hogy temetési segélyt rendkívüli esetben tudnak nyújtani. Lapunk megkeresésére Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke is segítséget ígért.

A kislány édesapja azt mondta, hogy amikor lánya „pici szívét pumpálták”, amikor szájon át lélegeztették, nem törődtek azzal, hogy az a gyermek roma vagy nem roma. Igaz, hivatásukban nem is törődhetnek ezzel, de úgy dolgoztak, ahogy egy felelős embernek kell, ha előtte egy gyermek fekszik élet és halál között. A kecskeméti romanegyed köszöni a tűzoltók, mentősök és orvosok jó szándékát és emberségét. Rajtuk nem múlt semmi. Nem engedik felboncolni Eszter holttestét A család nem engedi felboncolni Eszter holttestét. Mint mondják, mindenki előtt világos, hogy fulladás történt, ezért a holttest felnyitása szükségtelen. Tamást, az életmentő fiút már nem találtuk otthon. Elindult vele az autó a hajósi nevelőintézet felé.

Rendőrségi forrásból úgy tudjuk, alapos a gyanú: nemrégiben több társával megtámadott és bántalmazott Kecskeméten egy férfit, akitől 45 ezer forintot vettek el. Alapos a gyanú, hogy egy iskolába betörve műszaki berendezéseket loptak. Alapos a gyanú, hogy egy idős asszony kezéből kitépték a pénztárcát, és elfutottak. A sors furcsa fintora, hogy a tanúként meghallgatott életmentőt a fentiek miatt előállították, és intézetbe vitették. Az apa felelősségét államigazgatási eljárásban vizsgálják. Segítséget ígérnek Karádi Olga kecskeméti roma képviselő a Reggeltől értesült a tragédiáról. Ma keresi fel a Radics családot. Lapunknak azt mondta, mindent elkövet azért, hogy a kislány temetéséről megfelelően gondoskodjanak. Közölte, hogy temetési segélyt rendkívüli esetben tudnak nyújtani. Lapunk megkeresésére Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke is segítséget ígért. Radics Attila először el akart bennünket küldeni. Azt mondta, hogy ez nekünk csak egy „műsor”, ő pedig a lányát veszítette el. Ellentétben a híradókban elmondottakkal, az apa már nem okol senkit. -->