Ausztriát az államszerződés kötelezi

Ismét fellángolt a táblavita Ausztriában. Pénteken tanácskoznak a kialakult helyzetről és a megoldási javaslatokról az illetékesek. Az ötven évvel ezelőtt kötött államszerződés kötelezi nyugati szomszédunkat arra, hogy kétnyelvű helységnévtáblákat helyezzen el ott, ahol jelentős számban találhatók őshonos kisebbségek. Márpedig Burgenlandban magyarok, Karintiában szlovének élnek. Különösen az utóbbi tartományban csaptak össze a táblák pártolói és ellenzői. 150-200 településen kellene feltüntetni a német mellett szlovénul is a földrajzi neveket.

Amíg létezett a titói Jugoszlávia, Bécsben sokan attól tartottak, hogy Belgrád területi igényekkel áll elő. A kétnyelvű táblák „kijelölték” volna azt a körzetet, amelyet „elszakíthattak” volna Ausztriától. Azóta azonban már felbomlott Jugoszlávia, Szlovéniát pedig felvették az EU-ba. Az osztrákok viszont változatlanul idegenkednek a kétnyelvű tábláktól. Azt állítják, hogy a szlovének már nem kötődnek nemzeti közösségükhöz, nyelvet váltottak. Semmi szükség arra – érvelnek a tartományi elöljárók –, hogy békétlenséget szítsanak a feliratokkal. Jörg Haider tartományi főnök azt követeli, hogy mérjék fel a kisebbségek arányát, s csak ahol indokolt, ott állítsák föl a kétnyelvű táblákat.

Korábban a karintiai szlovének közül sokan nem bánták volna, ha a „szlovén területek” az anyaországhoz csatlakoztak volna. Ugyanakkor tény, hogy száz év alatt 90 ezerről 12 és fél ezerre mérséklődött a szlovén anyanyelvű lakosság. Rudi Vouk, a karintiai Szlovén Tanács vezetője nem örül Haider „újraszámolási” törekvéseinek. Szerinte a tartományi főnök így akarja szabotálni a táblaállítási kötelezettséget.