Vita az európai cigányokról

[caption id="" align="alignleft" width="304"] Magyar kezdeményezésre az Európai Parlamentben is kiemelten foglalkoznak a romákat érintő hátrányokkal
[/caption]A Lévai Katalin (MSZP) kezdeményezésére életre hívott Roma Fórum tájékozódott a kisebbséget ért hátrányos és jogsértő megkülönböztetésekről, a beilleszkedésüket érintő feladatokról. A magyar euro-képviselő, a jogi bizottság alelnöke meghívta a tanácskozásra a civil szervezetek tagjait, romaügyi szakértőket. Szó esett az Olaszországban végrehajtott kilakoltatásokról. A napirendi pontnál jelen voltak a törvénysértő intézkedések kárvallottjai, érdekvédelmi intézmények illetékesei. A tanácskozás érintette a Szlovákiában és a Koszovóban élő cigányok helyzetét is. Az Európai Parlament külön napirendre tűzi a romák helyzetét, ennek előkészítését szolgálta a fórum munkája. Négypárti egyetértéssel Mohácsi Viktória liberális EP-képviselő ma határozati javaslatot terjeszt be a romák helyzetéről. Kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy az Európai Parlament szenteljen nagyobb figyelmet a témának, s hogy a romák támogatása megfelelő súllyal szerepeljen a 2007–2013 közötti időszak költségvetésében.

Egész földrészünkön a legnagyobb kisebbség

Európában mintegy nyolc és fél millió roma él. A nyugat-európai országok közül Spanyolországban (800 ezer), illetve Franciaországban (600 ezer) élnek a legtöbben. Többségük felhagyott az ősi, nomád életformával. Olaszországban évszázadokon át jól megvoltak egymással a parasztok és a cigányok. Az iparosodás és a termőföldalap csökkenése miatt azonban fokozatosan megszűnt a romák gazdasági háttere, és földönfutóvá váltak.