Templomtól Dunáig

[caption id="" align="alignleft" width="293"] Orosz, bolgár és ukrán diákok beszélgetnek a tíz évvel ezelőtt felújított Közép-európai Egyetem épülete előtt
[/caption]A Szent István-bazilika és majdhogynem a Duna határolja ezt a kis belvárosi utcát. Impozáns épületek sorakoznak jobbról-balról végig a Zrínyiben. A folyó felőli részén a Four Seasonssal és a készülő Roosevelt irodaház többszintes épületével indul az utca. Ezeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet és a BM Duna Palota követi, szemközt minisztériumi hivatalok sorakoznak.

A Duna Palota, azaz a Lipótvárosi Kaszinó székháza már száztíz éve itt áll. Három mester építette Freud Vilmos tervei alapján neobarokk stílusban. Két másik műemlékkel is büszkélkedhet az utca, az 1827-ben épült egykori Festetics Palotával és a Fabini Teofil Jánosnak – a magyar szemészet atyja –készült házzal. Itt található a Televízió Múzeum, a Kortárs Művészeti Galéria és a közép-kelet-európai diákok fellegvára, egyeteme is. De van az utcában teázó, zeneszínház, ékszerbolt és tüdőgondozó is.

Három éve ígérik a sétálóutcát

Akkor lesz igazán jó itt lakni, ha végre sétáló-utcává alakítják ezt is – sóhajt fel Németh Kornélia nyugdíjas. – Már több mint három éve ígérgetik, hogy kitiltják innen a járműveket, mégsem történt eddig semmi. Pedig, ha végre megtennék, akkor a turisták számára is vonzó belvárosi környék lehetne. Az is felháborító, hogy jelentősen megnövekedett a forgalom, amióta ide költözött az étterem. Életveszélyes átkelni az úttesten. Még a Bazilika elé is behajtanak. Mindezek ellenére nem költöznék el innen, hiszen reggelenként rigófüttyre ébredek, és rálátok a Dunára. Főleg kora reggel és hét végén érdemes itt sétálgatni.

Szarkából lett Zrínyi

A Zrínyi utca elődjét a 19. század elején Alster gasse-nek nevezték. Egy 1832-es térképen már látható magyar jele, a Szarka, ám ez nem sokáig szerepelt a földabroszokon. Két esztendővel a forradalom előtt ugyanis feltűnt a híres hadvezér, s átvette a madár helyét a táblákon.

A szabadságharc bukása után, 1850-ben a pesti magisztrátus, példázva a császári ház iránti hűségét, Haynau gasse-ra keresztelte át az aprócska utcát. A véres kezű tábornok neve 1860-ig rémítgette a derék budapesti polgárokat. Ám ebben az esztendőben a városvezetés, érezve a változás szelét, visszadta az utcának a régi nevét.

Tóth T. – Lázin M. A. Három éve ígérik a sétálóutcát Akkor lesz igazán jó itt lakni, ha végre sétáló-utcává alakítják ezt is – sóhajt fel Németh Kornélia nyugdíjas. – Már több mint három éve ígérgetik, hogy kitiltják innen a járműveket, mégsem történt eddig semmi. Pedig, ha végre megtennék, akkor a turisták számára is vonzó belvárosi környék lehetne. Az is felháborító, hogy jelentősen megnövekedett a forgalom, amióta ide költözött az étterem. Életveszélyes átkelni az úttesten. Még a Bazilika elé is behajtanak. Mindezek ellenére nem költöznék el innen, hiszen reggelenként rigófüttyre ébredek, és rálátok a Dunára. Főleg kora reggel és hét végén érdemes itt sétálgatni. Szarkából lett Zrínyi A Zrínyi utca elődjét a 19. század elején Alster gasse-nek nevezték. Egy 1832-es térképen már látható magyar jele, a Szarka, ám ez nem sokáig szerepelt a földabroszokon. Két esztendővel a forradalom előtt ugyanis feltűnt a híres hadvezér, s átvette a madár helyét a táblákon.

A szabadságharc bukása után, 1850-ben a pesti magisztrátus, példázva a császári ház iránti hűségét, Haynau gasse-ra keresztelte át az aprócska utcát. A véres kezű tábornok neve 1860-ig rémítgette a derék budapesti polgárokat. Ám ebben az esztendőben a városvezetés, érezve a változás szelét, visszadta az utcának a régi nevét. Orosz, bolgár és ukrán diákok beszélgetnek a tíz évvel ezelőtt felújított Közép-európai Egyetem épülete előtt -->